Megszületett a babád, igény szerint eteted, babusgatod, büfizteted és altatod. Aztán elkezd egyre nehezebben elaludni, míg nem azon kapod magad, hogy szinte már egész nap csak altatsz. Mi okozza ezt és mit lehet tenni?

Ezt a helyzetet általában 2 tényező okozza:

1. Evés után rögtön el szeretnéd altatni vagy azt várod, hogy evés közben úgyis elalszik majd és ő mégsem alszik

2. Nem akkor próbálod elaltatni, amikor valójában álmos, hanem kicsit korábban és emiatt túlnyúlik az altatás

Mindkettőre van megoldás.

Az első esetben az a probléma, hogy míg az újszülöttek az első pár hétben valóban minden alvás után visszaalszanak, legkésőbb 4-6 hetes korban már a legtöbb etetés után ébren maradnak még egy darabig. Lehet, hogy még ilyenkor is csukott szemmel szopiznak, esetleg szundiznak kicsit az etetés végén, de valójában ez nem igazi alvás és ha ilyenkor leteszed a kiságyba, szinte azonnal vagy pár percen belül felébred, mert nem álmos.

Ha ezt tapasztalod nála, akkor ilyenkor szoptatás/etetés után tedd le játszani, nézelődni és csak akkor vidd aludni, amikor már igazán fáradt.

4-6 hetes korban 45-60 percet, 3 hónapos korra már 1,5-2 órát is ébren tudnak lenni a babák két altatás között anélkül, hogy nagyon álmosak lennének.

A második esetben az a probléma, hogy akkor viszed aludni, amikor szerinted aludnia kellene és nem akkor, amikor igazán fáradt. Figyeld rajta az álmosság jeleit és akkor vidd el aludni, amikor már álmos!

Honnan fogod ezt tudni?

Ahogyan van alvási ciklus úgy van ébrenléti ciklus is. A babáknál ez a következőképpen néz ki:
ébredés után éberek és jókedvűek, kicsit később van egy első mélypontjuk, amikor az álmosság enyhe jeleit mutatják, de ilyenkor még nem álmosak igazán. Majd ismét éberek lesznek és ezt követően jelentkezik a második mélypont, amikor már valóban álmosak, ilyenkor tudnak elaludni.

Honnan lehet megkülönböztetni a két mélypontot egymástól?

Az első mélypontnál, ha felveszed a babát, beszélgetsz vele, játszani kezdtek, akkor könnyen elterelhető a figyelme és hamar felélénkül, jókedvű lesz ismét.

A második mélypontnál, ha felveszed odahajtja a fejét a válladra, a szemét, fülét vagy az orrát dörzsöli, nem terelhető el könnyen a figyelme, nyűgösködik, semmi sem jó neki. Ilyenkor fogod tudni könnyen elaltatni.

Ha úgy tűnik az egész napotok altatásból áll, sokat segíthet az is, ha naplót vezetsz arról, mikor ébred a babád, meddig eszik, mikor álmosodik el és mennyit alszik, így hamar észre fogod venni, mekkorák az ébrenléti ablakai (azok az időszakok, amikor ébren tud lenni), mikor álmosodik el és könnyebben el tudtok indulni egy élhetőbb napirend irányába.

Sokat számít az altatás módja is, hiszen minden baba másként tud ellazulni, ha nem úgy altatod el, ahogyan ő a legjobban el tud lazulni, az összekavarhatja és éberebbé teheti – erről itt írtam.
Arra is érdemes ügyelni, nehogy altatás címén túlstimuláld, pl. ha egyszerre sétálsz vele és énekelsz neki az az érzékenyebb babáknak túl sok inger lehet egyszerre.

És mi a helyzet, ha cicivel alszik el? Nem fogja összecserélni az etetéssel az altatást? Nem. Ha tartjátok a 4É sorrendet, azaz ébredés után mindig etetés jön, aztán játék, majd pedig altatás, akkor hamar fogod látni és érezni, hogy az etetéseknél sokat és hosszan eszik, az altatásoknál pedig inkább csak ellazulásra használja a cicit.

Már mindent megpróbáltál, de még mindig nem alszik? Itt tudok segíteni neked.

Amikor a babád végre elalszik a karodban, de utána képtelenség letenni: Mi okozza ezt? Mit lehet tenni?

Ahogy arról már korábban írtam, a babáknak szüksége van némi segítségre az elalváshoz, mert maguktól még nem képesek ellazulni. Az ellazulásra azért van szükség, mert ez biztosítja őket arról, hogy biztonságban vannak és nem esik bajuk alvás közben. Ha a babák mélyalvásban vannak, akkor már nem ébrednek fel arra, ha leteszed őket, csakhogy sajnos ebbe a képletbe sok minden bezavarhat, ami miatt aztán nem lehet letenni a kiságyába. Ezek az okok életkoronként is változhatnak:

1. A környezet változása: A baba érzi a hőmérséklet-változást (meleg kezekből hűvösebb matracra kerül), a testkontaktus megszakadását, vagy azt, hogy a testhelyzete megváltozik. Ezek ébresztő ingerek lehetnek.

Megoldás: Melegítsd elő a kiságy matracát (pl. meleg takaróval, amit a letétel előtt eltávolítasz) és tartsd meg a kezedet a baba testén néhány másodpercig letétel után, hogy a váltás fokozatos legyen.

2. Nem mélyalvásban van a baba: az alvás kezdetén a baba még felszínes alvási szakaszban van, ahol érzékeny a környezeti ingerekre.

Megoldás: Várj 10-20 percet, hogy a baba elérje a mély alvási fázist (lassú légzés, ellazult végtagok), mielőtt leteszed.

3. Túl keveset vagy túl sokat volt ébren

Ha a baba túlfáradt vagy éppen nem elég álmos, csak felszínesen tud elaludni, emiatt könnyen felébred.

Megoldás: Figyelj a baba ébrenléti ciklusára (6-12 hónapos korban általában 2-3 óra ébrenléti idő a javasolt), és keress álmosságra utaló jeleket (pl. ásítás, szemdörzsölés).

4. Túlingerlés vagy stressz

Egy mozgalmas nap után a baba nehezebben relaxál és éberebb lesz a környezetváltozásokra. Ha valami nagyon felzaklatta pl. oltást kapott, beteg, nagyobb fejlődési változáson megy keresztül vagy sokat hisztizik mostanában, akkor nehezebben is nyugszik le.

Megoldás: Gondoskodj egy nyugodt esti rutinról, amely tartalmazhat fürdést, halk éneklést vagy masszázst. Lehet, hogy egy nehezebb nap után kicsit többet kell „babáznod” vele mielőtt megkezditek az esti rutint, ez is segíthet a könnyebb elalvásban.

5. Bizonytalanság-érzés

A baba érzi a szülei közelségének hiányát, amikor a kiságyba kerül és ettől megijed. Ez különösen jellemző a szeparációs szorongás időszakában (6 hónapos kortól).

Megoldás: Maradj mellette a kiságy mellett, amíg megnyugszik, és gyengéden simogasd vagy halk hangon beszélj hozzá.

6. Fizikai diszkomfort

Fogzás, hasfájás, reflux vagy egyéb kényelmetlenség is felébresztheti a babát, illetve ilyenkor nem tud olyan mélyen aludni.

Megoldás: Ellenőrizd, hogy a baba kényelmes-e, és ha szükséges, enyhítsd a fájdalmat fogzást segítő eszközökkel vagy az orvos által javasolt kezeléssel.

Mit tehetsz, hogy le tudd tenni miután elaludt?

1. Az ágyba helyezés során próbáld meg a babát oldalra fordítva letenni, majd lassan fektetni a hátára!
2. Ne hirtelen helyezd le, hanem fokozatosan tedd a matracra!
3. Hagyd a kezed a baba testén néhány másodpercig miután letetted, hogy biztonságban érezze magát!
4. Fehér zaj vagy halk zene segíthet fenntartani a baba nyugodt állapotát az áthelyezés közben és után.
5. Ha a baba félálomban van, gyengéden próbáld meg az ébrenlét és az alvás határán letenni. Ez segíthet abban, hogy hozzászokjon az ágyban való elalváshoz.
6. Helyezz a kiságy közelébe valamit, ami Anya illatára emlékezteti (például egy pólódat)
7. Légy türelmes! Az áthelyezéshez türelem kell, mert nem minden baba reagál azonnal jól. Gyakorlással és következetességgel a baba meg tudja szokni az ágyba helyezést.

Miért nem bírunk este a gyerekkel? Már amikor hazaér az oviból teljesen felpörög és utána képtelen leállni. Este is alig tud elaludni, pedig beállt rutinunk van. Gyakori probléma ez sok családban. De vajon mi okozza? És mi a megoldás?

Ez a fajta esti „felpörgés” gyakori a kisgyerekeknél. A gyerekek számára az egyik legnagyobb kihívás a különböző környezetek közötti váltás, mert minden helynek más szabályai, elvárásai és érzelmi töltete van. Ahogyan a felnőttek is másként viselkednek ismerős helyen, úgy a gyerekek is, csak számukra ez a váltás különösen nehéz mert még érzékenyebb és rugalmatlanabb a gondolkodásuk.

Amikor te hazaérsz a munkából, te is elengeded magad: végre lazábban öltözhetsz, kényelmesen elterülhetsz a fotelben, kimondhatod, ami a fejedben jár és elmondhatod, ki bosszantott fel aznap vagy mit gondolsz a hülye főnöködről stb. A gyermeked ugyanezt teszi hazaérve. Csak még a maga kicsi gyerek módján

Az óvodában sok szabályt kell betartania, strukturáltabb a napirend, és a csoportnyomás miatt igyekszik megfelelni, otthon viszont lazábbak a szabályok, ismerős a környezet és ő van a középpontban ezért itt jobban „kiengedheti” magát.
Otthon a szülei az ő biztonsági hálója, itt ki meri mutatni az összegyűlt feszültséget, amit az óvodában elnyomott. Ezért lehet, hogy egész nap jól viselkedik, de hazaérve kiborul, hisztizik.

Emellett az egyik környezetből a másikba való átállás mentálisan is megterhelő még egy bölcsis-ovis gyereknek. Ha például szereti az otthoni nyugalmat a gyerek, nehezen megy be az oviba, mert ott sok az inger. De ez fordítva is igaz lehet: ha az oviban megszokott pörgést és társaságot élvezi a gyereked, akkor nehéz hazatérnie a nyugodtabb otthoni környezetbe.
Fontos tudni azt is, hogy a kisgyerekek rugalmas gondolkodása és önszabályozása még nem elég fejlett ezért idő kell nekik ahhoz, hogy egyik hely szabályaihoz alkalmazkodjanak, majd a másikéhoz is.

Miért pörögnek fel a kisgyerekek ennyire este?

1. Túl sok a felgyűlt feszültség és inger

Az ovi rengeteg élményt, szabályt és érzelmi terhet jelent egy kisgyereknek. Napközben „visszatartja” a feszültséget, de amikor hazaér, végre kiengedheti magából, ami túlmozgásként, hangosságként, hisztiként jelentkezhet.

2. Túlpörgés

Ha napközben nem alszik eleget vagy az oviban is túl sok az inger, akkor estére átbillen egy olyan állapotba, ahol már nehéz megnyugodni. Ez az ún. fáradtságspirál, ami csak még jobban megnehezíti az elalvást. Itt írtam róla

3. Figyelj rám!

Az egész napos óvodai szabályok után vágyik a család közelségére, figyelmére. Ha ezt nem tudja megfelelő formában megkapni, akkor akár negatív viselkedéssel is próbálja felhívni magára a figyelmet.

4. Ha felborult a napi rutin…

Ha nincs egy jól bejáratott esti menetrend vagy van, de felborult, illetve ha az esti rutin nem segít neki lenyugogdni, hanem felpörgeti (pl. túl sok a képernyőidő, a mozgalmas játék, izgalmas program esténként), akkor nehezebben tud „leállni”.

Mit lehet tenni?

1. Ne várjátok meg a fürdést az ellazulással, hanem már előtte váltsatok lazább programra! Sok kisgyerek egyébként is pont a fürdéstől pörög fel.

Már az ovi után segítsetek neki fokozatosan csillapodni:

– hazaérkezés után ne rögtön pörgős játék legyen, hanem egy kis közös pihenős idő (pl. mesélés, ölelés, beszélgetés).
– ha nagy a mozgásigénye, akkor előbb engedjétek, hogy levezesse (pl. szabad játék, kinti futkározás), utána jöhetnek a csendesebb tevékenységek.
– ne legyen túl sok képernyőidő késő délután és este
– ha mesét néz, akkor azt ne közvetlenül lefekvés előtt, mert az nagyon felpörgeti az idegrendszerét. Inkább meséljetek neki könyvből vagy játsszatok valamilyen csendesebb játékot!

2. Próbáljatok minden este ugyanazt a sorrendet követni: vacsora → fürdés → mese/ölelés → alvás. Ha mindig ugyanaz történik, akkor az segít a testének és az agyának is felkészülni az alvásra.
Nem szerencsés, ha a fürdés után még van játék, mert attól a legtöbb gyerek csak még jobban felébred vagy túlfárad.
Segíthet, ha a rutin részeként minden este lefektetitek a mackókat/babákat/kisautókat, közösen betakargatjátok őket, elbúcsúztok tőlük és utána kerül ő is az ágyba. További játékos nevelési ötleteket találhatsz itt

3. Ha az oviban sok stressz érte segít, ha este mesélhet vagy szerepjátékot játszotok vele, ahol eljátszhatja a nap eseményeit. Ez segít levezetni a feszültséget. De segíthet az is, ha elmesélitek együtt a napját és a végébe beleírjátok azt is, hogy az ágyban fekszik és elalszik.

4. Fontos az is, hogy amikor már ágyban van, húzzatok egyértelmű határokat.
Ha mindig kikéredzkedik az ágyból, húzza az időt, akkor határozottan, de nyugodtan érdemes ragaszkodni a lefekvéshez. Pl. „Most már vége a mesének, ideje aludni.”
De lehet olyat is játszani, hogy ő javasolhat tennivalókat, amiket meg akar csinálni lefekvéskor, ezeket lerajzoljátok, végigcsináljátok, ha elkészültek kipipáljátok a listában és utána elbúcsúztok egymástól.

Játékosan is segíthetsz a gyorsabb ellazulásban, pl. ha egy kedvenc plüss vagy figura meséli el, hogy neki miért fontos az alvás. Például: „Szia, én vagyok a Nyuszika, és én csak akkor tudok jól aludni, ha te is az ágyban vagy mellettem!”

Ha eddig minden este ilyen pörgős volt, a változás egy hosszabb folyamat, de ha fokozatosan csökkentitek az esti ingereket és bevezettek egy stabil rutint, akkor pár hét alatt sokat javulhat a helyzet.

Ha a babád gyakran ébred éjszaka, felmerülhet benned, normális-e ez a sok ébredés, kipiheni-e így magát, nem okoz-e ez valami nagyobb problémát. Egyáltalán alvászavarnak számít-e ez vagy normális ébredésnek, ami „belefér” a csecsemőkorba?

A csecsemők alvási szokásai nagyban különbözhetnek különösen, ha másokkal hasonlítod össze, mert ugyanolyan életkorú babáknál simán előfordulhat, hogy az egyikük már jól alszik (vagy kezdettől jó alvó volt). Éppen ezért jó tudni, pontosan mennyi alvásra van szüksége egy babának (ebben lehetnek egyéni eltérések), honnan tudhatod, hogy a babád kipihent és mi az, ami már tényleg alvászavarnak számít.

Mennyi alvásra van szüksége egy babának?

A babák alvásigénye életkoronként változik:

Újszülöttek (0-3 hónap): Naponta 14-17 óra alvás, több rövid alvásszakaszra osztva.

3-6 hónapos kor: Átlagosan 12-15 óra alvás, ebből nappal 3-4 óra, éjjel hosszabb szakaszok.

6-12 hónapos kor: 11-14 óra alvás, a nappali alvások száma csökken (2-3 alkalom).

1 éves kor után: Átlagosan 10-14 óra alvás, általában 1-2 nappali alvással.

Ahhoz, hogy eleget aludjon a babád segítségre van szüksége. Miért? Mert még nem tud magától elaludni, ha valami zavarja egészségügyi vagy egyéb okok, nem érzi biztonságban magát és emiatt nem tud az elalváshoz szükséges ellazult állapotba kerülni.

Ahhoz, hogy el tudjon aludni:
1. Fel kell ismerned, mikor kellőképpen álmos és még nem túlfáradt
2. Segíteni kell neki az ellazulásban, hogy el tudjon aludni

Honnan tudhatod, hogy a babád álmos?

Ez azért trükkös dolog, mert a legtöbben az ásítást figyelik, azonban velünk felnőttekkel is sokszor előfordul, hogy ásítunk, de azért még nem tudnánk azonnal lefeküdni és elaludni. Ez azért van, mert az ébrenlétnek is van egy ciklusa a felnőtteknél és a babáknál is:
– ébredés után először éberek vagyunk, aztán kicsit kezdünk fáradni,
– majd rövidebb időre újra éberek leszünk
– és hamarosan megint fáradni kezdünk. Ennél a második mélypontnál tudunk elaludni.

Ha időben altatod el a babát nappal és este is, az sokat segít abban, hogy éjjel is jobban aludjon.

Ami egyértelműen az álmosság jele a babáknál:

– Szemdörzsölés, fülhúzogatás
– Nézelődés helyett egy pontra fókuszálás vagy elrévedés
– Nyűgösség, sírás, ingerlékenység
– Ha megfogod a kezét, elengedi
– A játékait elengedi vagy már nem játszik velük igazán csak dobálja
– Fokozott mozgás, a feszültség jelei

Ha a baba túlfárad nehezebben alszik el és gyakrabban felébredhet ezért sem jó ötlet, ha kihagyod a nappali alvást, hátha akkor éjjel jobban alszik, vagy később fekteted le, hogy jól kifáradjon alvásidőre.

Alvási ciklusok és ébrenléti időszakok

A csecsemők alvási ciklusai rövidebbek, mint a felnőtteké és főként könnyű, REM-alvásból állnak. Az ébrenléti időszakok hossza az életkorral párhuzamosan fokozatosan nő:

Újszülöttek: 45-60 perc ébrenlét

3 hónapos kor körül: 1-1,5 óra

6 hónapos kor körül: 2-2,5 óra

9-12 hónapos korban: 3-4 óra

A túlfáradás elkerülése érdekében érdemes az álmosság jeleit követve altatni a babát, nem pedig egy fix időponthoz ragaszkodni.

Miért ébrednek gyakran a babák?

Az éjszakai ébredések természetesek és különösen az első évben nagyon gyakoriak (de 1-2 éves korban sem számítanak kirívónak). Ennek okai:

– A baba rövid alvási ciklusai (kb. 50-60 perc), amelynek a végén könnyen felébred, ha valami zavarja őt (és 1 éves kor előtt sok minden zavarhatja)

– Éhes (6 hónapos korig ez gyakori ok, de még utána is, ha még nem eszik elég darabos, laktató ételt, vagy amikor nappal sokat mozog, éhesebb lehet éjszaka akkor is, ha korábban már nem evett)

– Fogzás, betegségek, növekedési ugrások

– Környezeti hatások (fény, zaj, hőmérséklet, digitális eszközök használata, túlingerlő környezet)

– Nappali túlingerlés, nem elég pihentető nappali alvás és emiatt túlfáradás (ha 30 perceket alszik csak, de utána jókedvűen ébred, az nem jelent gondot, de ha kimaradnak alvások és emiatt egész nap nyűgös, álmos, az igen)

Hogyan alakítsunk ki egészséges alvási szokásokat?

Rendszeres napirend: Próbáljuk meg minden nap hasonló időpontokban altatni a babát.

Megfelelő alvási környezet: Sötétített szoba, nyugodt légkör, megfelelő hőmérséklet (18-22 °C).

Altatási rutin kialakítása: Esti fürdés, mese, altatódal segíthet a babának az elalvásban.

Önálló alvás támogatása: Apránként csökkentsük a ringatást vagy szoptatást, hogy a baba megtanuljon egyedül elaludni.

Kerüljük a túlingerlést: Lefekvés előtt ne legyen túl sok inger, hangos játék vagy képernyőidő.

Mikor beszélhetünk alvászavarról?

Ha a baba:

– Tartósan és rendszeresen nehezen alszik el (30 percnél hosszabb ideig tart az altatás és közben többször újra felébred)

– Éjszaka nagyon gyakran, akár 10+ alkalommal felébred és az ébredések rendszertelenek (ha 2-3-4 óránként ébred, eszik és visszaalszik, az nem számít alvászavarnak)

– Nem alszik eleget az életkorának megfelelően és emiatt láthatóan fáradt

– Nyűgös, fáradt, ingerlékeny a nap nagy részében

– A nappali alvásai extrém rövidek (pl. mindig csak 10-15 perc)

– Nagyon nehezen alszik vissza az éjszakai ébredések után

– Az alvása szokatlanul nyugtalan (pl. sok mozgás, sírás alvás közben)

– Rendszeresen ébred rémálmok vagy éjszakai rettegés miatt (erről bővebben itt olvashatsz)

Úgy gondolod alvászavara van? A csecsemők éjszakai ébredései természetesek, de ha túl gyakran jelentkeznek és a baba nappali állapotát, kedvét is befolyásolják, akkor a következőket teheted:

1. Nézd meg mi lehet az oka és igyekezz azon változtatni! (pl. fogzásra való szerek, a reflux kezelése, hűvösebb szoba stb.)
2. Gondold át milyen ingerek érik napközben és ha túl sok neki, vedd vissza őket!
3. Gondold át a napirendet és a rutint, hogy biztosan kipihenje magát nap közben is és kiszámíthatóak legyenek a napjai, és kellőképpen ellazítóak az altatási szokások!
4. Ha ezek nem hoznak javulást, fordulj alváslaborhoz!

Vagy gyere el erre az online tréningemre, ahol nem csak segítek az okok feltárásában és megoldásában, hanem kérdezhetsz is tőlem >>

A kisbabák és kisgyermekek alvási szokásainak megértése nem mindig egyszerű feladat, de van egy fontos tényező, amely segíthet: az ébrenléti ablakok. Ezek az időintervallumok meghatározzák, hogy mennyi ideig tud egy baba vagy kisgyermek ébren maradni anélkül, hogy túlfáradna. Ha

A babák alvása kapcsán gyakran inkább az altatás menetére és gyakorlatára fókuszálunk, de gyakran a baba nem azért nem alszik el, mert nem jó az, ahogyan altatjuk, hanem azért, mert vagy még nem elég fáradt, vagy túlfáradt. Van ugye az a klasszikus poén, hogy az anyukák akkor fektetik le a gyerekeket, ha ők fáradtak… Hát van is ebben valami, mert tényleg hajlamosak vagyunk akkor lefektetni a kicsit, amikor szerintünk már itt az ideje. Például azért mert mi már fáradtak vagyunk, vagy azért, mert általában ilyenkor szokott aludni, vagy azért, mert álmosnak tűnik (pl. ásított). Aztán csodálkozunk, hogy nem megy, nem tud elaludni a kicsi bármit is csinálunk. Vagy elalszik, de fél óra múlva fentvan.

Van azonban egy fontos tényező, amivel itt a blogon is sokat foglalkoztunk már 2007 óta, de az elmúlt években nagyobb fókuszt kapott a babák altatásának megértése kapcsán: az ébrenléti ablakok. A megfelelő időzítés óriási szerepet játszik abban, hogy a kicsi könnyedén el tudjon aludni és pihentetőbb legyen az alvása.

Mi az az ébrenléti ablak?
Az ébrenléti ablak az az időszak, amelyet a baba két alvás között ébren tud tölteni anélkül, hogy túlfáradna vagy ingerlékennyé válna. Ha egy babát túl korán teszünk le aludni lehet, hogy nem lesz még elég álmos és nehezen alszik el. Ha viszont túl sokáig tartjuk ébren, túlfáradhat, ami szintén megnehezítheti az elalvást és az alvása is nyugtalanabb lehet tőle.

Ha figyelembe veszed az ébrenléti ablakokat:
1. Könnyebb lesz elalvás, mert ha a babát a megfelelő időben teszed le, meglesz az alvási késztetése és kevésbé fog ellenállni az alvásnak.
2. Pihentetőbb lesz az alvás, mert a túlfáradt babák gyakrabban ébrednek és nehezebben alszanak vissza és akár még krónikus kialvatlanság is bekövethezhet.
3. Ha egy baba túlfárad, sokkal nehezebb megnyugtatni és elaltatni.
4. A jól időzített alvások segítenek egy kiszámíthatóbb rutin és napirend kialakításában.

Az ébrenléti ablakok életkor szerint

Az ébrenléti ablakok a baba életkorával változnak.

– Újszülött (0-6 hét): 30-60 perc
– 6-12 hét: 1-1,5 óra
– 3-4 hónap: 1,5-2 óra
– 5-6 hónap: 2-2,5 óra
– 7-9 hónap: 2,5-3 óra
– 10-12 hónap: 3-4 óra
– 12-18 hónap: 4-5 óra (általában ekkor már csak egy nappali alvás marad)
– 2-3 év: 5-6 óra (ha még van nappali alvás)

Fontos tudni, hogy az ébrenléti ablakok a legtöbb kicsinél délelőtt kicsit rövidebbek, az este felé haladva pedig egyre hosszabbak, tehát nem mindig percre pontosan ugyanakkorák. Tehát egy 9 hónapos babánál pl. lehet, hogy a reggeli ébredés után 2 óra múlva már álmos, délután 3 órát van ébren, este pedig 3,5-4 óra múlva álmosodik el.

Hogyan figyeljük az ébrenléti ablakokat?

Minden baba egyedi, ezért nem elég az órát nézni, fontos figyelni az álmosság jeleit is rajtuk. Néhány jel, ami arra utal, hogy ideje aludni:

– Szemdörzsölés
– Fülhúzogatás
– Tekintet elrévedése
– Nyűgösség
– Bólogatás, fejrázás
– Csökkenő érdeklődés a játékok iránt, nem lehet elterelni a figyelmét, bújik, nyűgös, nem érdeklődő

De mihez is kezdj ezzel az információval?

1. Figyeld meg a saját babádat! Hogyan mutatja az álmosság jeleit? Mi az a pont, amikor a legkönnyebben el tud aludni?
2. Amikor álmosodik, segíts neki ellazulni, hogy könnyebben el tudjon aludni!
3. Törekedjetek rá, hogy kialakuljon egyféle napirend, legyen a napoknak ritmusa, így a baba is megtanulja, mikor mi következik és kiegyensúlyozottabb lesz.
4. Ne várd meg a túlfáradás jeleit! Inkább próbáld megelőzni a nyűgösséget az időben lefektetéssel.
4. Legyél rugalmas! A baba fejlődésével az ébrenléti idők is változnak, szóval időnként érdemes finomhangolni a napirendet.

Az ébrenléti ablakok figyelembevétele sokat segít abban, hogy a babád nyugodtabban aludjon és te is jobban tudd tervezni a napot. Ha sikerül megtalálni a megfelelő időzítést, az alvásproblémák nagy része is enyhülhet.

Ha pedig még mindig gondot okozna nektek az altatás, itt tudok segíteni neked >>Baba Altatás Hatásosan Online Tréning

Az egyik leggyakoribb kihívás, amivel egy kisbabás szülő szembesül, az a nappali alvás. „Miért nem akar aludni napközben?” – hangzik el sokszor, miközben a kicsi szemmel láthatóan fáradt, nyügös, de mégsem tud ellazulni. Ennek a jelenségnek összetett biológiai, pszichológiai és viselkedésbeli okai vannak.

Miben más a nappali alvás mint az éjszakai? A csecsemők alvása már az első hónapokban elkezd cirkadián mintát követni, vagyis kialakul a nappali-éjszakai ritmus (Circadian Sleep-Wake Cycle). Ez a biológiai ritmus a fény- és sötétség váltakozásához igazodik. A nappali alvás azonban már a kezdetektől „természetellenesebbnek” mondható, hiszen a sok fény és a több zaj, aktívabb környezet nehezíti az ellazulást.

Tudományos kutatások (pl. Jenni & LeBourgeois, 2006) szerint az éjszakai alvás jellemzője a hosszabb és egyenletesebb alvási ciklus, míg nappal a baba gyakran csak felszínesen alszik, rövidebb szakaszokban és a környezeti hatások (zaj, fény, mozgás) könnyen megzavarják.

Milyen gyorsan jut el a baba a mélyalvásig?

A babák alvásarchitektúrája eltér a felnőttekétől: a születés utáni első hónapokban a REM (aktív) alvással kezdik az alvásciklust, majd fokozatosan haladnak a mélyebb non-REM szakaszok felé. Egy alvásciklus körülbelül 45-50 perc, és csak kb. 20-25 perc után érik el a mélyalvási szintet.

Ez azt jelenti, hogy ha egy baba elalszik, de a környezete 10-15 perc múltán megzavarja, akkor még nem jutott el a mélyebb alvásig, így nagyon könnyen felébredhet. Ez különösen jellemző nappal, amikor még több a zavaró inger.

Miért alszik el nehezen a baba?

– Túlingereltség: a baba túl sok impulzust kap, és nem tud „lecsendesedni”.

– Túlalvás éjszaka vagy nem megfelelő ritmus.

– Hiányzó rutin: ha minden alvás máshol és máshogyan történik, a baba nem tudja, mire számíthat.

– Kapcsolati biztonság hiánya: ha a baba nem érzi magát biztonságban, nehezen lazul el.

– Fejlődési ugrás vagy szeparációs szorongás is megnehezítheti a nappali elalvást.

Gyakran az okoz félreértést, hogy nem igazán ismered még a babád ritmusát és akkor szeretnéd lefektetni, amikor ő még nem igazán álmos. Az ébrenléti ciklus úgy néz ki, hogy ébredés után éber a baba, utána kicsit kezd álmosodni van egy kis mélypontja, de ilyenkor ha játszol vele, beszélgetsz hozzá újra felélénkül, majd kis idő után újra álmos lesz, de ekkor már sokkal erősebbek az álmosság jelei, nem lehet elterelni a figyelmét, odabújik hozzád, odahajtja a fejét. Ilyenkor tudod elkezdeni az altatást.

Az is fontos, hogy annyit aludjon a baba, amennyire szüksége van, gyakori, hogy a kisebb babákat túl sokszor akarják altatni vagy minden evés után elvárják, hogy azonnal aludjon, pedig ő már ébren tudna maradni, vagy a nagyobb babáknál, hogy át akar térni a szülő a 3-ról a 2, vagy a 2-ről az 1 altatásra, de még nem áll készen rá a baba és emiatt túlfárad.

Mekkora a babák alvásigénye nappal a különféle életkorokban?

Újszülött (0–6 hét)

Nappali alvások száma: 4–6
Alvás hossza: 30–90 perc, gyakran kaotikusan váltakozó
Jellemző: Nincs még kialakult nappal-éjszaka ritmus

6 hét – 3 hónapos kor

Nappali alvások száma: 4–5
Alvás hossza: 30–120 perc
Jellemző: Elkezdődik a nap-éj megkülönböztetése, de még nem kiszámítható, gyakran felébredhetnek éjszaka is

3–6 hónapos kor

Nappali alvások száma: 3–4
Alvás hossza: 30–90 perc
Jellemző: A délutáni és délelőtti alvások kezdenek állandóbb ritmust követni

6–9 hónapos kor

Nappali alvások száma: 2–3
Alvás hossza: 1–1,5 óra jellemzően
Jellemző: Egyre stabilabb napirend, kevesebb, de hosszabb alvások

9–12 hónapos kor

Nappali alvások száma: 2
Alvás hossza: 1–1,5 óra
Jellemző: A két alvás (délelőtti és délutáni) meglehetősen állandóvá válik

12–18 hónapos kor

Nappali alvások száma: 1–2
Alvás hossza: 1–2 óra
Jellemző: Áttérés történik az egy alvásos napirendre, de ez fokozatos

18–24 hónapos kor

Nappali alvások száma: 1
Alvás hossza: 1,5–2 óra
Jellemző: Stabil egyalvásos rendszer, dél körüli pihenés

A babák teljes alvásigényéről szóló bejegyzésemet itt találod.

Hogyan segíthetsz a babádnak, ha nehezen megy az elalvás?

1. Alakíts ki kiszámítható napirendet!

A babák szeretik a kiszámíthatóságot. Ha minden nap hasonló időpontban történik az altatás, az biztonságot ad, és a testükkel is megtanulják, mikor kell megpihenni.

2. Vezess be altatási rutint!

Altatási rutin alatt nem kell hosszú szertartásra gondolni. Egy-két visszatérő mozzanat (pl. sötétítés, csendes dal, ringatás vagy simogatás) jelezheti a babának, hogy ideje pihenni. A babáknak általában vannak preferált altatási módjaik, mik lehetnek ezek? Erről itt írtam bővebben

3. Figyeld a fáradtság jeleit!

A babák gyakran átlendülnek a fáradt állapoton ha túl sokáig maradnak ébren. Kezdetben 60-90 perc ébrenlét után már érdemes altatni. Ebben sokat segíthet az is, ha figyeled az ébrenléti ablakait.

4. Teremts biztonságos, nyugodt környezetet!

Lehetőleg aludjon mindig ugyanott, sötétben vagy fényvédett térben (nappal is sötétíts be), csendben vagy fehérzajjal. Jó, ha ugyanott alszik mindig, de amíg még 3-4 altatás van egy nap, addig belefér, ha 1-1 alvás a babakocsiban vagy kendőben történik, csak fontos, hogy legalább 1-2 altatás legyen a kiságyában is, hogy azt is megszokja.

5. Lassan tanítsd meg neki hogyan tud önállóan is elaludni!

Nem minden baba képes erre magától, és nem is kell erőltetni. De apró lépésekkel, pl. ha nem mindig ringatod el teljesen, hanem ágyba teszed, amikor már majdnem alszik, segíthetsz neki megtanulni az önellazulást.

Az altatás rutinja és a válaszkész gondoskodás nemcsak a jobb alvást segítik, hanem a biztonságos kötődés kialakulását is elősegítik. A baba megtanulja, hogy ha fáradt, akkor segítenek neki, így idővel maga is egyre jobban meg tudja nyugtatni magát.

Ha nappal nehezen alszik el a babád, ne hibáztasd magad, következetes rutinnal segíthetsz neki, hogy beálljon a rendszer. Ha segítő, szeretetteljes, kiszámítható környezetet biztosítasz neki, sokat tehetsz azért, hogy a nappali alvás egyre könnyebben menjen.

Már mindent megpróbáltál, de még mindig nem alszik? Itt tudok segíteni neked!

Ha végre beállt egy működő alvásrend a babádnál aztán hirtelen újra elkezdett többször ébredni éjjel, nehezebben elaludni, vagy nappal csak röviden aludni, akkor könnyen lehet, hogy egy újabb mérföldkőhöz értetek: a 9 hónapos alvási regresszióhoz. Mi is ez és hogyan reagálj rá?

Mi is az az alvási regresszió? Az alvási regresszió azt jelenti, hogy egy korábban viszonylag jól alvó baba (vagy kisgyerek) hirtelen gyakrabban ébred, nehezebben alszik el, és az alvás minősége vagy hossza is csökken. Ez gyakran összefügg agyi érésbeli, idegrendszeri fejlődési szakaszokkal, illetve új képességek elsajátításával, amit a baba ilyenkor intenzíven gyakorol – néha álmában is.

Mikor fordulhat elő alvási regresszió?

A legismertebb alvási regressziós időszakok többnyire a baba nagyobb fejlődési ugrásaihoz köthetőek éppen ezért az időpontok is egyediek lehetnek attól függően hogyan fejlődik a babád.

4 hónapos korban: az alvás szerkezete megváltozik, elkezd a felnőttekéhez hasonlítani. Ez talán a legnagyobb változás az alvás minőségében, erről itt írtam részletesebben.

6 hónapos korban: hozzátáplálás, fogzás, mozgásfejlődés egybeesése.

8–10 hónapos korban: mászás, felállás, szeparációs szorongás.

12 hónapos korban: járás, beszédkezdemények.

18 hónapos korban: dackorszak kezdete, új alvási ritmus igénye.

2 éves korban: erősödő önállósodási vágy, éjszakai félelmek (ennek az időszaknak az alvásáról itt írtam hosszabban)

A 9 hónapos időszak különleges, mert ilyenkor több fejlődési szál is összeér és mindegyik hatással van az alvásra.

Miért történik alvási regresszió 9 hónapos korban?

1. A mozgásfejlődés robbanásszerű gyorsulása: Ebben az életkorban a legtöbb baba elkezd kúszni, de az is lehet, hogy a már a mászást, az ülést és a felállást gyakorolja. Az új mozgásformák nemcsak nappal foglalkoztatják a babát – az idegrendszer alvás közben is „gyakorol”, ez pedig megzavarhatja a nyugodt alvást.

2. Szeparációs szorongás: A 9. hónap környékén tudatosul a babában, hogy ő nem te vagy, és ha kilépsz a szobából, akkor el is tűnsz a számára. Ez az első olyan időszak, amikor az elválás félelmet okoz, és éjjel is szüksége lehet arra, hogy megnyugtassuk, ott vagyunk. A szeparációs szorongás kezeléséről részletesebben itt olvashatsz

3. A nappali alvás megváltozása: A babák ilyenkor kezdenek áttérni két nappali alvásra, a három helyett. Ez a váltás időbe telik, és okozhat fáradtságot, túlpörgést, esti nehezebb elalvást.

4. Okosodik a baba: A kisbaba agya elképesztő tempóban fejlődik. Megjelenik az utánzás, a tárgyállandóság, és fokozódik az érdeklődés a világ iránt. Mindez együtt sok-sok belső feldolgoznivalót jelent – főleg éjszaka.

Mit tehetsz ilyenkor?

1. Tartsd a megszokott napirendet!

A stabil napirend segít a baba belső órájának fejlődésében. Ne akarj percre pontosan időzíteni, de a nagyjából állandó ébredési idő, nappali alvások és esti rutin nagyon sokat számítanak.

2. Legyél jelen és elérhető!

Ez a korszak tele van bizonytalansággal a baba számára. Ha sír, ébred, hív – menj hozzá, nyugtasd meg, öleld meg. Nem „elrontod”, hanem segítesz neki megtanulni, hogy az érzései biztonságban vannak.

3. Mozogjon sokat napközben!

Minél többet mozoghat szabadon, annál kevésbé fogja éjszaka „gyakorolni”. Teremts olyan környezetet, ahol biztonságosan mászhat, felállhat, felfedezhet és lehetőség szerint ne ültesd sokat (autósülés, etetőszék, pihenőszék stb.)

4. Legyen esti rutinotok!

Az esti szertartások segítenek lezárni a napot: fürdés, mese, éneklés, ringatás, vagy szopi – ami nektek működik. Fontos a kiszámíthatóság, mert az biztonságot ad.

5. Ne az órát figyeld, hanem az álmosság jeleit!

Ebben az időszakban a túlfáradás gyakori probléma. Ha nyűgös, szemeit dörzsöli, elcsendesedik – ne várj sokáig a fektetéssel!

És mit ne tegyél?

– Ne hibáztasd magad! Ez nem a te hibád, nem rontottál el semmit. Az alvási regresszió a normál fejlődés része, nem nevelési kudarc.

– Ne erőltesd az önálló elalvást, ha most szorong a babád és mellette még a fogzás is zavarja. Ez nem az az időszak, amikor a baba tanulni szeretne – inkább kapcsolódni. A szeparációs szorongás miatt még jobban igényelheti a testi kontaktust.

– Ne próbáld hirtelen leszoktatni valamiről! Legyen szó éjszakai szopiról, ringatásról vagy altatási szokásról – ha épp regressziós szakaszban vagytok, várj egy kicsit! Stabilabb időszakban könnyebb lesz a változtatás.

– Ne variálj! Ha egyik nap az egyik megoldást próbálod, másik nap a másikat az csak összezavarja a babát. (ennek az okairól itt olvashatsz bővebben)

Fontos tudni, hogy az alvás regresszió hátterében neurológiai érés áll. A csecsemők agyában ebben az időszakban fokozott a szinaptikus kapcsolatok kialakulása (synaptogenesis), különösen a homloklebeny és a limbikus rendszer területén. Ezek az agyterületek felelősek a mozgásért, az emlékezetért, a szorongás szabályozásáért – és mind aktívan dolgoznak ilyenkor.
Az alvásciklusok is aktívan fejlődnek ebben a korban: a REM és non-REM szakaszok jobban elkülönülnek, így a baba gyakrabban ébredhet fel ciklusváltáskor.

A 9 hónapos alvási regresszió szerencsére általában 2-3 hét után elmúlik. A legfontosabb ilyenkor az, hogy tarts ki, figyelj a baba jelzéseire és engedd, hogy kapcsolódhasson hozzád, amikor erre van a legnagyobb szüksége.

Ne feledd: az, hogy ma nehezebben alszik el, holnap lehet, hogy már újra kisimultabban pihen. Ez a fejlődés velejárója – és minden egyes ébredéssel egyre érettebb és ügyesebb lesz.

Ha hirtelen elkezd sokkal többet aludni a babád, az gyanús lehet és aggodalomra adhat okot. Akár arról van szó, hogy elkezd hosszabbakat aludni, mint eddig, akár arról, hogy sokkal hamarabb álmosodik el, mint ahogyan szokott. Mi okozza ha a baba hirtelen sokat alszik és mit tudsz tenni ilyenkor? Mikor kell orvoshoz fordulnod ezzel?

A hirtelen megváltozott alvási szokások néha csak átmeneti problémák, fejlődési ugrások jelei, máskor azonban figyelni kell rájuk és különösen fontos, hogy a különféle életkorokban mást jelenthet a több alvás. Mekkora a baba alvásigénye a különféle életkorokban? Erről itt írtam részletesebben!

Főként újszülött korban (a születéstől 6 hetes korig kell különösen odafigyelni rá).

Az újszülött babák napi 16–20 órát is aludhatnak, gyakran 2-3 órás szakaszokban, ami teljesen normális. Az agyuk most alkalmazkodik az új világhoz, az idegrendszer folyamatosan fejlődik, ezért még normális a sok rövid alvás, ahogyan az is, ha néha egészen mélyen alszanak, máskor pedig nagyon aktívan (beszélnek, forgolódnak, nyöszögnek stb. közben)

Mire kell odafigyelni?

– Ha a baba alvás közben sem ébreszthető,
– ha nem akar szopizni vagy enni,
– ha keveset pisil vagy kakil,
– ha az aluszékonyság mellett sápadt vagy „bágyadt” a bőrszíne.

Ezekben az esetekben mindenképpen fontos, hogy próbáld rendszeresen szoptatni vagy etetni és nyugodtan fel is ébresztheted, illetve ha ez sem segít vagy más aggasztó tüneteket is tapasztalsz legfeljebb 2 nap elteltével fordulj gyermekorvoshoz!

6 hetes és 3 hónapos kor között

Ebben az időszakban a legtöbb baba napi 15-17 órát alszik (az összes alvás összeadva), de néha hirtelen megnövekedhet az alvásigény, ami gyakran növekedési ugrás vagy fejlődési „hullám” jele.

Ami miatt hirtelen többet aludhat a babád:

– oltás utáni reakció,
– növekedési ugrás (általában ilyenkor enni is gyakrabban kér),
– feldolgoz egy nagyobb élményt vagy változást,
– kezd kialakulni a nappal-éjszaka ritmusa és emiatt hosszabban, mélyebben kezd el aludni.

Mit tehetsz? Hagyd, hadd pihenjen és figyeld az ébredés utáni állapotát: ha jókedvű, aktív, akkor nincs ok aggodalomra, ha azonban egyéb tüneteket is tapasztalsz (bágyadtság, étvágytalanság stb.) fordulj a gyermekorvoshoz! Ha csak szimplán többet pihen, jobb ha hagyod aludni, nem kell ébresztgetni, ebben a korban már semmi baja nem lesz, ha hosszabban alszik és emiatt kimarad vagy később re csúszik egy evés, viszont az ébresztgetés felboríthatja a kialakulóban levő alvási ritmusát.

3–9 hónapos korban

Ebben a korban a baba egyre kevesebbet alszik nappal, de éjszaka még lehetnek felébredések. Ha hirtelen többet alszik, annak többféle oka is lehet:

– a fogzás előtti nyugalmi időszak,
– betegségek alatt (az immunrendszer ilyenkor dolgozik),
– idegrendszeri fejlődés (pl. megfordulás, kúszás előtt),
– fizikailag jobban elfáradt (mert már többet mozog)
– vagy csak sok az inger és pihennie kell.

Mit tegyél?

– Ellenőrizd a hőmérsékletét, ha lázas, vidd orvoshoz, illetve 38,5 felett kapjon lázcsillapítót (ezalatt jobb, ha hagyod dolgozni az immunrendszerét ez segít a gyorsabb gyógyulásban)
– Ha szokatlanul aluszékony, de nincs láza, csak figyeld és csak akkor vidd orvoshoz, ha más aggodalomra okot adó tünetei vannak (emésztési vagy légúti tünetek, fájdalom pl. fülfájás, torokfájás)

10–18 hónapos korban

Egyes babák ebben az időszakban már csak egyszer alszanak napközben, mások még kétszer. Ha hirtelen többet alszik azt okozhatja lappangó betegség vagy egy intenzív mozgásfejlődési szakasz (pl. járni tanul) és esetleg lelki, szociális változás is lehet a háttérben (pl. bölcsődekezdés).

Mit tegyél?

– Figyeld az aktivitását ébredés után ha jókedvű, kipihent, akkor nincs semmi gond,
– beszélj a gyermekorvossal, ha több napig fennáll a szokatlan aluszékonyság!

19 hónap és 2 éves kor között

Ekkorra már kialakul a napi rutin, a legtöbb baba egy délutáni alvással és 10-12 órás éjszakai alvással beéri. Ha többet alszik annak a hátterében lehet:
– növekedési ugrás,
– vagy az, hogy egy nagyobb fizikai, lelki megterhelés után pótolja a pihenést
– és néha egy-egy vírusfertőzés vagy láz is okozhat nagyobb alvásigényt.

Mit tegyél?

– Figyeld a szokásait és tarts fenn a stabil napirendet, ha azonban néha tovább alszik, ne ébresztgesd, hagyd, hogy kipihenje magát!

– Ha több napig tart vagy egyéb tünet is jelentkezik (pl. étvágytalanság, sápadt arcbőr), egyeztess a gyerekorvossal.

Mire figyelj különösen oda, ha hirtelen többet alszik a baba?

– ha az evést is visszautasítja,

– ha alvás közben sem könnyen ébreszthető,

– ha a bőrszíne sápadt vagy foltos,

– ha több napig tart és más tünet is megjelenik.

Ilyen esetekben fordulj mihamarabb gyermekorvoshoz!