Sok anyuka jön hozzám azzal a kérdéssel, hogy vajon le kell-e szoktatni a babát a cicin altatásról, hogy ez rossz szokás-e. Úgy gondoltam, ideje összefoglalni, mit kell tudni róla.

Az újszülöttekben nagyon erős a szopizásra az ösztön (ultrahangfelvételekből tudjuk, hogy már magzati korban is sok baba szopja az ujját) és könnyen megnyugszanak az anyamellen. Sok baba el is alszik rajta, aminek több oka is van:

• a szopizás még fárasztó az újszülött számára, néha lehet is látni, mennyire “dolgozik” a kicsi, van, amelyik meg is izzad a nagy munkában
• az újszülötteknél nincs éles határ az alvás és az ébrenlét között, sok a félálomban töltött idő, némi szopizás után hajlamosak mélyen bealudni, aztán hamarosan felébrednek és újra szopiznának

Ahogy a kicsi fejlődik, egyre ügyesebben tud szopizni és hamarosan kialakulhat, hogy az altatás is szoptatással történik. Ez néha úgy néz ki, hogy evés után rögtön bealszik a baba és ilyenkor az anyuka leteszik a kiságyba, máskor úgy, hogy evés után ébren marad a baba, de amikor jön az alvásidő van egy rövidebb “altatós” szopi és ezen alszik el. Az esti lefekvés előtt a csecsemőt amúgy is meg kell szoptatni, hogy jóllakjon éjszakára, ilyenkor kézenfekvő is ez az altatási mód.

Fájni fog a hasa, ha szoptatás közben alszik el?

Az anyukákat gyakran azért óvaintik cicin altatástól, mondván, ha túl gyakran szoptatnak, összekeveredik a baba pocakjában a korábbi már megemésztett és a friss még emésztetlen tej és ez hasfájást fog okozni. A valóság éppen ennek az ellentéte: a baba emésztése nagyon gyors, ha ritkán vagy időre etetik, mohó lesz, gyorsan akar enni (mert már nagyon éhes), ezért több levegőt nyel, hajlamos túlenni magát és jobban fáj a pocak is. Ha többször kevesebbet ehet, a mohóság és a túlevés elkerülhető.

Ha cicin altatok az két etetésnek számít?

Valójában nem. Amíg az újszülött kicsike és szinte összefolynak az etetések, ennek nincs jelentősége, később pedig észrevehető különbség lesz az etetések között (ilyenkor többet, hosszabban szopizik a baba) és az altatás között (ilyenkor rövidebben szopizik és hamarosan elalszik, a kiszívott első tej inkább csak szomjcsillapító).

Érdemes törekedni rá, hogy miután elaludt a baba, tegyük le az ágyába, ismerkedjen meg azért a saját alvóhelyével is. Letenni akkor lehet, amikor elengedte az anyamellet és láthatóan mélyen alszik, ez nagy átlagban 20 percet vesz igénybe (de a nagyobb, rutinosabb babák van, hogy 5 perc alatt is elalszanak cicin, ha pedig még nem igazán álmos a baba, akkor lehet, hogy tovább tart a dolog)

Hogyan tegyek különbséget az etetés és az altatás között?

Jó, ha a napoknak azért van egy sorrendje, ami követi a baba igényeit is. Reggel a baba ébredés után éhes, tehát etessük meg, etetés után mindig büfiztesd kicsit a válladra véve, innen fogja tudni, hogy ez most etetés volt, büfi után pedig tedd le játszani, nézelődni. Amikor álmosodik, következhet az altatós szopi, aminek a végén nincs büfizés (félálomban a babák nem esznek olyan mohón, tehát a hasfájós koron (6 hetes kor) túl már nem igazán nyel levegőt ilyenkor). A babák számára fontosak a szokások és ezek helyekhez, testhelyzetekhez is kötődhetnek, tehát lehet azt csinálni, hogy az etetős szopi mindig a nappaliban történik, míg az altatós szopi a szobájában, ebből is érezni fogja a különbséget. A testhelyzetet is lehet változtatni, pl. az etetés történhet ülve bölcsőtartásban, az altatás pedig fekve (ez különösen az örökmozgó 1 éven túli babáknál segíthet az ellazulásban).

Mi van, ha nem engedi el, ha csak cicivel a szájában alszik?

Az újszülötteknél ez természetes és ösztönös tevékenység, ők hosszasan szopiznak, néha akár 1-1,5 órát is. Ebben az időszakban célszerű türelmesnek lenni velük és annyit szoptatni igény szerint, amennyit csak lehet, így kiismeritek egymás szokásait, a kicsiben kialakul a biztonságérzet és hamarosan rátalál a saját alvás-ébrenlét-evés ritmusára is.

Együttalvós babáknál éjszakánként adja magát a szopizás lehetősége, hiszen a közeledben érzi a baba az anyatejszagot, ezért félálomban szopizik egy kicsit aztán alszik megint. Kutatások is kimutatták, hogy az együttalvós babák felszínesebben alszanak, hiszen anya közelsége lehetővé teszi, hogy megkapják a szükséges éjszakai gondoskodást. Fontos tudni, hogy ez egyáltalán nem jelent hátrányt (csak a szülők számára kellemetlen), később az idegrendszer fejlődésével (nagyjából 2 éves korra) ugyanúgy kialakulnak náluk a mélyalvási ciklusok, mint a többi babánál.

Ha nem elég álmos a baba, amikor altatni kezded, a cicin talán bealszik, de amikor el szeretnéd venni tőle, arra felébred, mert csak felszínes álomban volt. Éppen ezért érdemes várni, amíg tényleg elálmosodik és csak akkor elkezdeni altatni. Ha órákig kell altatni a babát, akkor biztosan nem volt még álmos, amikor altatni kezdted. Később ebből kialakulhat az, hogy te mindig elkezded szoptatni, ő mindig felébred és ez szokássá alakul nála. Ezen csak úgy lehet változtatni, hogy amikor azt látod, hogy már ellazult és elaludt a baba a cicin és elengedte azt, akkor következetesen mindig leteszed a kiságyba aludni. Ha sír, kiveheted, megvigasztalhatod, de utána megint visszateszed.

Sokan 1 éves kor után már úgy érzik, ideje lenne leszoktatni a cicizésről a babát és ezzel meg is próblkoznak, aztán mégis engednek neki, de belül mégis bizonytalanok benne, hogy jól teszik-e, néha próbálkozgatnak húzni az időt, másként altatni. Ez bizony összezavarhatja a kicsit és még jobban ragaszkodhat a cicihez, amikor hozzájut, nem akarja elengedni, mert attól tart, többé nem kapja meg. Éppen ezért jobb megoldás, ha kivárod ezt az időszakot és nem akarod leszoktatni őt róla. Itt írtam róla, milyen okok vannak, amik látszólag ésszerűnek tűnnek, mégsem kell csak emiatt leszoktatni a babát a szoptatásról.

Az ellenállás, a huzavona csak erősebb függést eredményez. Ha a baba megtanulja, hogy cicin alszik el és amikor kéri, meg is kapja, általában gyorsan elalszik rajta és nem áll ellen, totyogókorban, amikor az örökmozgó kicsiket nehéz ellazítani és kikapcsolni, a cicin alvó babát sokkal könnyebb elaltatni.

Már csak ritkán szopizott, most meg megint gyakran kéri, ez normális?

Nagy változások idején, mint amilyen a járás- és a beszédtanulás időszaka, a baba újra gyakran kérheti a cicit nappal, akár óránként többször is. Ennek az az oka, hogy számára a szopi lelki szükséglet is, biztonságot és erőt nyer belőled és ez segít neki feldolgozni a lassan elveszített csecsemőkort és átlépni a kisgyerekkorba. Erről nem a cicin altatás tehet, hanem életkori jelenség, amin túllép a baba.

Ha cicin alszik el, más nem fogja tudni majd elaltatni?

Ez nem feltétlenül van így. A cicin altatott babát is lehet ahhoz szoktatni, hogy néha másként aludjon el. Ehhez jó megismerni azt, hogy ő milyen módon tud a legkönnyebben ellazulni (minden babánál több van). Fontos, hogy az altatás módja nála személyekhez és helyekhez kötött, tehát hiába próbálkozol azzal, hogy te szoktasd rá a szopi nélküli elalvásra, hogy amikor majd a mamánál alszik, ne legyen gond, ezt tőled nem fogadja el, mert hozzád az ő kis buksijában a cici, mint altatási mód kötődik és nem érti, hogy érzi a tejszagot, tudja, hogy tudsz neki cicit adni, miért nem kaphatja meg (logikus, nem? :)) Ha viszont már egészen kis korától kezdve néha a Nagymama altatja, máskor Apa vigyáz rá és ő altatja el, akkor kialakulnak azok az altatási módok, amik kifejezetten hozzájuk kötődnek (pl. a cicin alvó nagyobbik fiam a Nagymamánál babakocsiban, a Dédinél susogással és dúdolással, Apával kis ringatással és mesével aludt el, mindenkinél megvolt a kedvenc :))

A bölcsiben gondot fog okozni, ha otthon csak cicivel alszik el?

Pont a fentiek miatt nem. A bölcsiben megtanulja, hogyan kell ott elaludni, fáradtabb is lesz majd a sok élmény miatt. Persze az első napokban lehetnek nehézségek, viszont ha hosszabb távon sem megy a bölcsiben alvás, akkor általában nem az altatás módja az ok, hanem az, hogy a kicsi nem bízik az új környezetben, nem kötődik az óvónénihez és nem bízik benne, nem tud ellazulni még az új feltételek között (pl. mert zajosak a gyerekek, kényelmetlen az ágy, besüt a nap). Segíthetünk neki azzal, ha az otthoni alvós szopizásoknál mindig odateszünk mellé egy kis alvósállatkát is (ez lehet egy párna, rongyi vagy anya pólója, kendője is, ezekkel könnyebb összebarátkozni, mert “anya-szaguk” van), így idővel az állatka is az elalvás része lesz, elfogadja, megbarátkozik vele és a bölcsis alvásnál is segíthet az ellazulásban.

Mindenki azt mondja, azért ébred fel éjjel a babám, mert cicin altatom. Szerinted?

Ez valóban gyakori elmélet, de százmillió légy is tévedhet A valóság az, hogy ha a baba álmát semmi nem zavarja (nem fogzik, nem fáj a torka, nincs bedugulva az orra stb.), akkor képes hosszabb szakaszokat (korának megfelelő mértékben 3-6 órát) átaludni éjszaka és csak ritkán kel fel (amikor éhes). Ha viszont valami baja van és azt szokta meg, hogy cicin nyugszik meg és alszik vissza, akkor értelemszerűen a cicit kéri. Ha cumis baba lenne, akkor a cumit kérné, ha ringatással altatod, akkor meg a ringatást. Tehát nem a cici miatt kel fel, hanem azért, mert baja van és ezen a problémán kell segíteni, nem pedig a ciciről leszoktatni (ekkor ugyanúgy kelni fog, csak nem cicit kér, hanem valami mást)

Ha cicin altatom, sosem szokik le majd róla?

Igen, még érettségi előtt is hazaugrik majd egy slukkra Tapasztalatok szerint a legtöbb kisgyerek idővel magától is elhagyja a szopizást és megtanul másként elaludni. Persze, amikor már látod, hogy magától is ritkulnak a szopizások vagy, ha egészségügyi okok miatt szükséges, akkor le is szoktathatod róla, de ha nincs rá egyéb ok, érdemes megvárni, míg a saját tempójában elhagyja.

Mostanában sokan fordultatok hozzám azzal a kérdéssel, miért lehet az, hogy a baba csak rövideket alszik, aztán felkel és vagy csak segítséggel tud visszaaludni (ha jó pillanatban kapod el és még pont félálomban van), vagy azt sem. Mi okozza ezt és mit lehet tenni ellene?

Mi az oka a baba rövid alvásának?

A rövid alvás oka a baba alvásciklusában keresendő. Az újszülött még nagyon felszínesen alszik, rövid töredezett az alvásciklusa, amiben még csak nagyon rövid mélyalvási szakaszok vannak. Sokszor úgy tűnik ébren van (a szeme nyitva vagy félig nyitva), de valójában alszik, máskor azt hiszed, mélyen alszik, de aztán hirtelen felriad.

Ahogy az idegrendszer fejlődik, a baba alvási szokásai is változnak: megtanulja, mikor van a nappal és mikor az éjszaka és a mélyalvási szakaszok egyre hosszabbak lesznek. 6-8 hetes kor körül, nagyjából 45 perc egy teljes alvásciklus hossza, ebből nagyjából 25-30 perc a mélyalvás és 10-15 perc a felszínes alvás. Magyarán szólva, ha a babát 10 percig altatod és leteszed a kiságyba, még kb. 25-30 percig fog mélyálomban aludni, aztán újra felszínes alvási szakasz következik.

Ha a baba kellőképpen fáradt és nincsen semmilyen zavaró tényező (nem éhes, nem fázik, nem fáj a pocak, nem fogzik, nincs semmilyen inger, ami megzavarná), akkor visszaalszik. Ha már kipihente magát vagy valami megzavarja, felébred. Természetesen sokan aggódnak ilyenkor, hiszen mindenhol azt olvasni, hogy a baba alvásigénye ennél nagyobb de ha összeadjuk a nappali és az éjszakai alvások hosszát, összességében ki szokott derülni, hogy a babánk kialussza magát csak legfeljebb nem abban az ütemben, ahogyan mi szeretnénk.

Az ébredés körülményeiből következtethetünk arra, mi lehet a baja a babának:

1. Ha a baba felriad, ijedten, élesen sír és még láthatóan nagyon álmos: valami baja van, ami miatt felriadt (ez lehet egy hangos külső inger, pocakfájás, fogzás vagy hanyattfekvő babáknál a Moro-reflex, amikor a baba hirtelen hátrakapja és széttárja a karját, mintha meg akarna ölelni valakit és élesen felsír, ennek az oka a testi bizonytalanság, amin segíthetsz azzal, ha hálózsákban vagy rugalmas pólyában altatod, amiben jobban biztonságban érzi magát)

2. Ha a baba felébred és kipihent, nem sír, játszik, élénk, akkor egyszerűen csak elég volt neki ennyi alvás, nincs többre szüksége.

3. Ha a baba felébred, nagyon álmos, de nem sír: ahogyan a felnőttek között is vannak olyanok, akik morcosabbak ébredés után és kell egy kis idő, amíg felébrednek, úgy a babák között is van ilyen. Ha az ébredést követően pár percig fáradt a baba, de aztán felélénkül és kibírja a következő alvásig nyűgösködés nélkül, akkor ezzel nincs tennivaló.

Gyakran előfordul, hogy az első hetekben jól és mélyen alvó baba hirtelen elkezd rövidebben aludni és felébredni 30-40 perc után. Ennek 2 oka is lehet:

1. A kicsi egyre nyitottabb az ingerekre, olyan zajokat is észrevesz, amiket addig nem és ezért a felszínes alvási szakaszban könnyebben felriad.

2. Megszoktuk, hogy mindig egy adott időpontban fektetjük le. Ő engedelmesen el is alszik ilyenkor, de gyorsabban kialussza magát és felkel.

Mit tehetünk, hogy hosszabban aludjon?

Ha a baba biztonságban érzi magát és még álmos, a felszínes alvási szakaszban magától is visszaalszik. Amivel segíthetsz neki, hogy ne riadjon fel:

• sötétítsd be a szobáját a nappali alváshoz is, így nem zavarják meg a felesleges ingerek,
• altasd bölcsőben vagy mózeskosárban, mert a szűkebb, kuckósabb ágyban mélyebben alszik a baba
• vannak olyan babák, akiknek az elalvásban és az ingerek kizárásában az ún. fehér zajok segítenek, ez lehet egy hangszimulátor (mobiltelefonra is létezik már ilyen app) vagy egy ventillátor a baba szobájában (a porszívót és a hajszárítót nem javaslom, mert túl hangos és nem jó, ha órákon át járatjuk)
• érdemes elalvás előtt kiszellőztetni a baba szobáját, mert az oxigéndúsabb levegőben általában mélyebben alszik a baba

Ami még segíthet: a testmozgás és a szabad levegő.

Megfigyelhető, hogy ha többet mozog a baba, hosszabban is alszik. Például babaúszás után mindig hosszabb alvás szokott lenni, még akkor is, ha a baba még nem kúszik-mászik. Éppen ezért segíthetjük a baba jobb alvását azzal, ha az önálló mozgás előtti időszakban is tornásztatjuk, mondókázunk, mozgásos ölbéli játékokat játszunk vele.

A szabad levegőn mindig jobban alszanak a babák, mert:
– nincsenek zavaró mesterséges zajok (gépek zúgása, tévé stb.)
– oxigéndúsabb a levegő.

Az otthon csak röviden alvó babákat, ha úgy látjuk, nagyon álmosak, a délelőtti vagy délutáni sétánál altathatjuk hosszabban a szabad levegőn, ez is segíthet, hogy ne maradjon álmos a baba és a napirend része is lehet. Ha emellett a többi alvás a kiságyában történik, később, amikor már csak 1-2x alszik napközben, nem fog gondot okozni, hogy a kiságyban aludjon.

Az is segít, ha evés után, amikor még nem álmos, kimegyünk és sétálunk vele egy nagyot. Mivel ilyenkor éber, kipihent, nem alszik el, viszont hazatérve kellőképpen álmos lesz és hosszabban alszik majd.

Visszaaltassuk?

Ha azt látod, hogy ébredés után a baba sírós, nagyon álmos, segíthetsz neki visszaaludni, de ha ez hosszas altatási huzavonába torkollik és nem tud 20 percen belül visszaaludni a baba, nem érdemes erőltetni. Inkább maradjon kicsit ébren, játssz vele, ha éhes, etesd meg és csak akkor tedd le megint aludni, ha az álmosság egyértelmű jeleit mutatja.

Ha anyatejes, kínáld meg anyatejjel, akkor is, ha még nincs “evésidő”, mert ez is megnyugtathatja és az is lehet, hogy tényleg éhes vagy szomjas. Az is lehet, hogy a cicin még pihen egy kicsit vagy visszaalszik (egyáltalán nem gond, ha cicin alszik a baba, erről itt írtam részletesebben).

Mindenképpen fontos, hogy igyekezz megoldani a problémát, ami miatt felébredt! Ha fogzik, segíthet a visszaaltatáskor egy kis fogzáskönnyítő gél, de az is lehet, hogy fogzásra való homeopátiás szerekkel tudsz segíteni neki.
Ha még kicsi és gyakran ébren hangosan sírva, a rugalmas pólya (pl. Minimo Baby) és a bölcsőben altatás segíthet.

Ahogy a baba egyre többet mozog és egyre jobban lefárad, többnyire a nappali alvások hossza is megnő, de még később is lehet, hogy az 1-2 éves totyogó nyugtalanul alszik, fel-felriad. Ilyenkor segíthet, ha a saját ágya helyett délutánonként a szülői ágyban aludhat, ez ugyanis számára a “családi fészek” szimbóluma, ahol biztonságban érzi magát.

Nappal sem könnyű kezelni a hisztiket, de éjjel, álmunkból felriadva, még nehezebb. Kisgyerekkorban azonban néha előfordul, hogy a gyermek az éjszaka közepén felriad és nem csak sír, hanem hangosan hisztizik, eltol magától, semmi sem jó neki, nehezen lehet megnyugtatni. Talán rosszat álmodott? Vagy ez egy rossz szokás lenne? Mi állhat a háttérben?

Ahogyan csecsemőkorban számtalan oka lehet az éjszakai sírásoknak, úgy kisgyermekkorban is, azonban egészen más az, amikor csak felriad a kicsi, iszik és visszaalszik, vagy esetleg enni kér (másfél-2 éves korig sok baba igényli még éjszakánként vagy hajnalban az étkezést, mert még kicsi a gyomra és megéhezik) vagy, amikor felsír éjjel, mert fáj a foga, de a közelünkben megnyugszik egészen más, amikor felriad és hangosan hisztizik, hosszasan nem tud megnyugodni, nem engedi, hogy segítsünk neki, vagy engedi, de nem nyugszik meg tőle.

A hangos-hisztis éjszakai felriadások kétfélék lehetnek:

1. A kicsi félálomban sír, ki sem nyitja a szemét vagy kinyitja, de nem reagál semmire. Ez az ún. pavor nocturnus jelenség, amiről itt írtam bővebben.

2. A kicsi felébred, beszél, reagál, de közben láthatóan nyugtalan, sírós, hisztizik. Ez utóbbi különösen 1-2 éves kor között gyakori, de még később is előfordul.

Mi okozza?

• 1-2 éves kor között hihetetlen nagy fejlődésen esik át az idegrendszer és az agy. A gyors fejlődés következtében a kisgyermek számára különösen nehéz “kikapcsolni”, néha még éjszaka is “dolgozik a rendszer”. Amikor a kicsi a mélyalvási ciklus végére ér, felriad, többnyire ez az időpont hajnalban vagy éjjel 1-2 óra után jelentkezik, amikorra már legalább 4-6 órát aludt egyfolytában.
• Ebben a korban a kisgyereknek rengeteg belső feszültséggel is meg kell küzdenie, hiszen ekkor találkozik elsőként a saját korlátaival. Gyakran láthatod rajta azt, mennyire idegesíti, ha valamit nem tud megcsinálni és feszült amiatt is, hogy sok mindent szeretne már közölni velünk, de még nem tud igazán jól beszélni, pontosan kifejezni magát.
• Ha sok változás van a kicsi életében (pl. bölcsi- ovikezdés, testvér születése, költözés, új élmények), gyakrabban fordulnak elő ilyen ébredések. Gyakran mondják, hogy “biztosan csak figyelmet szeretne a gyerek, azért csinálja”. Nos, ez nem teljesen igaz. Egészséges, kiegyensúlyozott gyerek nem kel fel csak azért, mert anyát szeretné látni. De, ha változások vannak az életében, amik megviselik, akkor segítségre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza őket. Ha ezt a segítséget, plusz figyelmet napközben nem kapja meg, éjjel feszültebb lesz és könnyebben felriad, a visszaalváshoz pedig természetszerűleg anya figyelmét kéri.
• Sokan gondolnak arra gyermekük viselkedését látva, hogy talán rémálmok gyötrik. Az álmok nagyjából 2 éves kor után kezdenek el tudatosulni a gyermekben, ekkor kezd el fejlődni a fantáziája és ő még úgy látja, hogy a fejében levő gondolatok valóságosak, ezért ijed meg tőlük. Mélyalvásban viszont nincsenek álmok és 1,5-2 éves kor után az éjszakai felszínesebb alvási szakaszokban is mélyebben alszik már a kicsi, mint korábban, ezért akkor gyanakodhatunk rossz álmokra, ha a kicsi jellemzően mindig hajnalban ébred fel (ilyenkorra már felszínesebben alszik, ezért tudatosulnak az álmai és felriadhat rájuk).
• A hisztis ébredések gyakori oka a túlfáradás. A kicsi nappal sem tudja kipihenni magát, este sem fekszik le időben (talán azért, mert ilyenkor is hisztizik, tiltakozik a lefekvés ellen, ami a már fent említett gyors idegrendszeri fejlődés, az állandó ingerkereső üzemmód következménye) és ez az állapot néhány nap alatt túlfáradáshoz vezet, amire az éretlen idegrendszer ellentmondásos módon azzal reagál, hogy a kicsi még inkább pörögni kezd és éjjel sem tud leállni. Ennek a helyzetnek a megoldásáról itt írtam
• A leggyakrabban előforduló ok (sokszor a többi okra ráerősíthet): a túl sok inger. A mai világ ontja magából az ingereket: tévé, számítógép, számtalan tárgy a lakásban, játékok, háztartási eszközök zúgása, villózó fények a kirakatokban, rengeteg ember a bevásárlóközpontban és a többi. Mi már észre sem vesszük, de egy kisgyerek, aki amúgy is keresi az ingereket, könnyen túltelítődik ettől.

Mit lehet tenni?

1. Igyekezz csökkenteni a kicsi életében a felesleges mesterséges ingereket!

Ne menjen a tévé “csak úgy” (különösen este, a lefekvés előtti időben), ne nézzen túl sok mesét! Tegyétek el a felesleges játékokat, amik csak a kupihegyeket növelik (ezt te is szeretni fogod) Érje őt minél több természetes inger: menjetek sétálni, játszótérre, gyűjtsetek leveleket, gesztenyét, kavicsot! Bevásárláskor ne töltsetek sok időt egyszerre egy helyen, szerencsésebb a hipermarket helyett a piacra menni vagy nyitott bevásárlóudvarokba, ahol több kisebb üzletet jártok végig egymás után.

2. Ne legyen túl sok program az életetekben!

Ahogyan téged is frusztrál, ha mindig rohanni kell valahova, úgy a gyermeket is. Egy-egy sűrűbb nap után legyen egy pihenőnap, amikor nem muszáj sehova határidőre elindulni. Ha a gyermeknek nagyobb testvére van, akit reggel be kell vinni az iskolába-óvodába és érte kell menni, a kisebb testvér napközben kapjon lehetőséget a szabad játékra.

3. Gondoskodj a napközbeni pihenésről!

Az ember úgy gondolja 2-3 évesen már lehet kicsit lazább, majd alszik a gyerek, ahol tud, de valójában a kisgyereknek nagyon fontos az az egy nappali alvás és ragaszkodik az időponthoz. Ne ébresszük fel belőle soha, igyekezzünk mindig hazaérni akkorra, amikor eljön az ideje (ha idegen helyen vagytok, akkor is teremtsd meg a zavartalan délutáni alvás feltételeit).
Ha nehezen alszik el ilyenkor, segíthet, ha lefekszel vele a nagyágyra, mesét olvasol neki és hozzádbújva alhat el. Nem kell kötelezően mindig aludni, ha nem sikerül, de minden nap legyen egy kis csendespihenő, ez is segíthet, hogy nyugodtabbak legyenek az éjszakák.

4. Ha éjszaka felkel, hisztizik, nyugtasd meg, maradj mellette, de ne gyújts lámpát és legyél unalmas, ne engedd meg, hogy felkeljen és játsszon ilyenkor! Ha rájön, hogy nincs semmi érdekes az ébren maradásban könnyebben visszalszik majd, mintha rászokik, hogy ilyenkor lehet egyet játszani.

5. Sokszor segít, ha ilyenkor magad mellé fekteted és együtt alszotok tovább. Ha korábban nem aludtatok együtt az első pár alkalommal talán még nem fog neki menni, szokatlan lesz a dolog, de ha látja, hogy te is alszol, ő is gyorsabban megnyugszik majd.

6. Léteznek olyan gyógyteák és illóolajok, amik megkönnyíthetik ezt a helyzetet. A citromfű és a rooibos tea egyaránt adható esténként (az előbbi csak akkor, ha nem allergiás a gyermek), illetve meg lehet próbálni levendula illóolajat párologtatni a szobában (hidegen). Azonban ne várjuk azt, hogy ezek azonnal megoldják a gondot, az alapokokat mindenképpen kezelni kell és segíteni a kicsinek, hogy feldolgozza az őt ért új élményeket!

A korábban jól alvó baba most sír, amikor lefekteted. Az újszülött bárhol alszik, csak a kiságyban nem. Mi lehet a gond? Talán utálja az ágyát? Vagy valami mással? Mit lehet tenni?

1. Nem érzi magát biztonságban, ha nincs testközelben

Az újszülöttnek az ösztönei azt diktálják, hogy testközelben van biztonságban. Számára a szülei közelsége az életbenmaradást jelenti. Ha nincsenek testközelben, azonnal bekapcsol a “jelzőrendszere” és sír. Vannak olyan nyugodtabb babák, akiket csak úgy le lehet tenni és nyugodtan nézelődnek, ez részben a baba veleszületett temperamentumából fakad, részben abból, mit tapasztalt a világból, mennyire válaszkészen fordultunk felé.

A szülés traumája után a babák egy része nagyon fáradt, ezért pár napig főként csak alszik és csak ezt követően kezdenek el nyugtalankodni, mások viszont kezdettől éberek és nyugtalanabbak lehetnek. Ha igyekszünk igény szerint etetni őket, ha annyit lehetnek karban, ölben, kendőben, azaz testközelben, amennyit csak lehetnek:

• könnyebben feldolgozzák a külvilág kellemetlen ingereit (zajok, fények, hőmérséklet, éhség, fájdalom stb.),
• hamarabb átveszik a mi ritmusunkat és megtanulják, mikor van a nappal és az éjszaka,
• kialakul benne a világba vetett alapvető bizalom, a biztonságérzet, ezért kevésbé lesz nyugtalan, sírós,
• mi is jobban fogjuk tudni mikor mire van szüksége, mikor mit jelez, könnyebben ráhangolódunk a babára.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne aludhatna a baba kezdettől a maga ágyában, azonban a nap többi részében tartsunk sokat magunk mellett, legyünk válaszkészek, hogy meg tudjuk figyelni, mi az a pont, amikor már tényleg álmos, hiszen hiába teszed le a kiságyba, ha ott nem tud aludni.

2. Ha leteszem az ágyba, nyugtalanná válik és felébred

Gondolj bele, ő a világ legbiztonságosabb helyén van éppen: anya karjaiban. És akkor csak úgy leteszik. Te azt várnád, hogy mozdulatlanul aludjon tovább, ő azonban még fészkelődik, keresi a helyét, sírdogál. Tudni kell, hogy a babáknál természetes, hogy az ágyba letéve kicsit még fészkelődnek, mozgolódnak, “altatják magukat”.

Ha a babád hanyattfekve alszik, ez nehezebb lehet, mert olyankor jobban megzavarják a fények, megijedhet a saját mozgásától is (ő 9-10 hónapos korig még nincs tudatában annak, hogy ami előtte csapkod az a saját keze, ezért megijedhet tőle), illetve gyakori, hogy ösztönösen hátrakapják ilyenkor a kezüket ölelést keresve (Moro-reflex) és ettől megijednek, majd sírni kezdenek. Ha ragaszkodsz a hanyatt altatáshoz, segíthet, ha a babát hálózsákban altatod, amiben nehezebb mozogni, egy takaróba csomagolod pólya-szerűen (de nem túl szorosan) vagy rugalmas pólyát használsz (pl. Minimo Baby).

Hanyattalvó babáknál az ingerek kizárásában segíthet a kiságy fölé szerelt baldachin (vagy ennek hiányában egy tetrapelust is a kiságyra szerelhetsz csipeszekkel, de ügyelj rá, hogy a baba ne érje el!)

Ha hasonfekve alszik a baba, akkor eleve kevesebb nehézséget szokott okozni az altatás. Ilyenkor lefektetve a kicsi néha fészkelődik, forgolódik, nyögdécsel, ilyenkor keresi a helyét. Nem kell kivenni őt, várd meg, amíg befészkeli magát, ha nyugtalan simogasd a hátát vagy csak legyen rajta a hátán a kezed, hogy érezze a közelségedet, ettől megnyugszik.

Az is előfordulhat, hogy olyankor teszed le aludni, amikor még nem álmos, vagy épp ellenkezőleg: annyira túlfáradt, hogy már túlpörgött. Az első esetben azt tapasztalhatod, hogy vagy egy kicsit ellazul a baba, de aztán éber lesz és játszani akar. Ahhoz, hogy el tudjon aludni, szükséges, hogy akkor kerüljön ágyba, amikor már tényleg álmos és legyen rendszeresség az életében, tudja, hogy a kiságyban aludni kell és mikor van itt az alvásidő. Ha néha itt, néha ott alszik (mondjuk délelőtt a babakocsiban, délben a hintában, délután a kiságyban), ha a kiságyba teszed be játszani is, ha összevissza altatod és nem figyeled a saját ritmusát, hogy mikor álmosodik el, annak hosszantartó altatás és huzavona a vége, valamint az, hogy fogalma se lesz a babának mit kéne csinálnia a kiságyban, ezért sír.
Túlpörgött állapotban pedig azt tapasztalhatod, hogy nem akar elaludni, pedig már majd lecsukódik a szeme, továbbra is pörög, bohóckodik vagy csak sírdogál, de közben 1-1 felpörgött időszak között az álmosság jeleit mutatja. Ennek a megoldásáról itt írtam.

3. Valami megijesztette és most arra “emlékszik”

Ha korábban jól elaludt a babád a kiságyban és most egyik napról a másikra megutálta, annak gyakran az áll a hátterében, hogy valamitől megijedt a kiságyban. Az egészen kicsiknél (6 hónapos kor előtt) ez lehet egy Moro-reflexes eset (amikor felriadt, fellépett az ölelő-reflex, de nem volt ott senki, aki viszonozta volna), 3-4 hónapos kortól az érzékszervek érzékenyebbek lesznek az ingerekre, ilyenkor előfordulhat, hogy valamilyen erősebb zaj vagy fény ijesztette meg, később a fogzás okozta fájdalom okozhat hirtelen felriadást és még sorolhatnám a lehetséges okokat. A lényeg, hogy valami miatt felriadt a baba álmából, megijedt és most a kiságyat ezzel a félelemmel azonosítja.

Ez nem valamiféle “babahóbort, inkább olyan érzés a kicsi számára, mint egy gyereknek, amikor valami ijesztőt lát pl. a sötét ablakban és többé nem mer arrafelé menni, vagy akár egy felnőttnek, aki lát egy ijesztő filmet és többé nem meri megnézni.

A rossz emléket idővel elfelejti, addig legyél vele nagyon türelmes, dédelgesd, babusgasd, biztosítsd róla, hogy az ágy alapvetően biztonságos hely. Ha nagyon nem megy, segítséget nyújthat az együttalvás is, vagy ha ez nagyon nem megoldható, akkor melletted aludjon el és csak, amikor már mélyen alszik, akkor tedd a kiságyba.
Néha segít, ha megváltoztatod a körülményeket, pl. átrendezed a szobát és a kiságy máshova kerül vagy lecseréled a kiságyat egy bölcsőre (fél év alatti és még nem kúszó-mászó babáknál)

4. Nem akar elválni

5-6 hónapos koráig a baba úgy gondolja, mindig vele vagyunk, ezért nem sír, ha anya elmegy otthonról vagy leteszi a kiságyba. Nagyjából fél éves kor körül, de legkésőbb 9-10 hónaposan már megjelenik nála az ún. szeparációs szorongás jelensége, amikor sírni kezd, ha anya kikerül a látóteréből és félelemmel tölti el az elválás élménye. Ez az időszak átmeneti jellegű, ami segíthet:

• ha a babát apa teszi le aludni esténként, mert tőle könnyebb elválni,
• ha ott maradunk a kicsivel, megnyugtatjuk és megvárjuk, amíg elalszik,
• 9-10 hónapos kortól már bevezethetünk alvósállatkákat is, amik segíthetnek a megnyugvásban és az elválásban, ezt a legtöbb baba nem fogadja el azonnal, úgy lehet hozzászoktatni, hogy minden egyes altatást a szokott módon végzünk, de odatesszük a kicsi mellé az alvósállatkát is, így hamarosan hozzászokik, része lesz az állatka is az elalvásnak,
• sok babát megnyugtat, ha nem alvósállatkát, hanem anya egy tárgyát kapja meg, pl. póló, kispárna, ami “anya-szagú” (a biztonságra itt is ügyeljünk, a babának még nem kell párna az alváshoz, a túl nagy pólót pedig magára húzhatja, ezért inkább terítsük alá, mintegy lepedőként, a legjobb választás biztonsági szempontból talán egy kisebb kendő, amit 1-2 napig magunkon viselünk)
• nagyobbaknál (1,5-2 éves kor után) már az is beválik, ha nem nagy látványos esti búcsút tartunk, ami megrémítheti a kicsit, hanem elmondjuk neki, mit fogunk mi most csinálni (anya elmegy zuhanyozni és felveszi a pizsamáját) és ő addig mit csináljon (pl. “Húnyd le a szemed és várd, hogy jöjjön az álommanó!”), ez így nem tűnik a kicsi számára olyan véglegesnek és könnyebben elfogadja.
• ha a kicsi életében mostanában sok változás volt (testvér születése, költözés, betegség, bölcsi-ovi kezdés), akkor értelemszerűen anyásabb lehet és nehezebben válhat el, ilyenkor segíthet, ha több figyelmet fordítunk rá napközben, több anyaidőt kap, amikor dédelgetjük, babusgatjuk, így nagyobb az esélye, hogy nem este szeretné ezt bepótolni,
• az együttalvás is megoldja ezt a problémát, hiszen így nem kell elválni egymástól

5. Tényleg az ággyal van a baj?

Olyan is előfordulhat, hogy tényleg az ággyal van a gond:

Az első 3-4 hónapban az ágy mérete okozhat a babának gondot, ebben a korban a kicsik még szívesebben alszanak az anyaméhez hasonlító szűkebb helyeken, mint például egy bölcsőben vagy mózeskosárban. Ezért van az, hogy sok baba a kiságyban nem, de a babakocsiban vagy az autós hordozóban jókat alszik. Elkerülendő, hogy ezekre rászokjon (később nehéz leszoktatni róla, amikor már kinövi őket, a hordozóban való túl hosszú ücsörgés pedig nem tesz jót a gerincnek) jobb, ha kölcsönzünk az első pár hónapra egy bölcsőt (hamar kinövik, a gyorsabb növésű babák 5-6 hónapos korra általában már nem férnek el benne, később pedig biztonsági okok miatt nem jó használni, mert a mozgékony forgó, felülő, mászó baba kimászhat és kieshet belőle). Ennek hiányában a rugalmas pólyázás is segíthet vagy egy nagy, stabil szivacsdarabbal beszűkíthetjük a kiságyat, hogy kuckósabb legyen.

A nagyon mozgékony babáknál előfordulhat, hogy nem túl nagy az ágy, hanem épp ellenkezőleg: túl kicsi. Éjszaka megindulnak és nekiütköznek az ágy oldalának, ezért aztán könnyen felriadnak. Ilyenkor segíthet, ha a kiságyat lecseréljük egy nagy járókára vagy a kicsi a földön egy nagy szivacson aludhat, ahol kedvére mocoroghat éjjel is (amikor már tud járni).

Ha a baba visít, amikor le szeretnénk tenni aludni, nem rossz szokásról van szó és nem szimplán nevelési kérdésről van szó és nem rossz szokásról, először mindenképpen az okokat próbáljuk megoldani és segíteni a kicsinek az elalvásban, mint mindenáron leszoktatni őt erről vagy “megnevelni”.

Amikor a baba alvásáról van szó, gyakori érv a nemalvás mellett, hogy a mozgásfejlődés állhat a háttérben. Ráadásul a gyakori ébredések gyakran pont akkor kezdődnek, amikor a baba mozgásfejlődése látványosan beindul, tehát logikus lenne az ok-okozati összefüggés. De vajon tényleg az? Azért ébred fel a baba, mert felül vagy azért ül fel, mert felébredt? Ennek járunk most utána.

Az újszülöttek már alapjáraton is elég mozgékonyan tudnak aludni. Ez általában úgy néz ki, hogy mélyalvásban meg se moccan a kicsi, de a felszínes alvási szakaszban cuppog, a fejét forgatja, a karjaival hadonászik, de akár még sírdogál is. Mivel az első pár hétben még főként csak felszínes alvási szakaszok vannak, ezért értelemszerűen nagyon sok forgolódást, csapkodást és kevesebb nyugodt alvást tapasztalhatunk.

Olyan is előfordul, hogy ilyenkor valóban a mozgásával ébreszti fel magát. Többnyire a hanyattfekve alvó babáknál fordul elő, hogy félálomban csapkodni kezdenek és ezzel felébresztik magukat vagy a hirtelen mozdulattól fellép az ún. Moro-reflex (ez az ún. ölelő-reflex, ilyenkor a baba hátrakapja a karjait, keresi azt, akibe kapaszkodhat, nagyon ijedt arcocskát vág, egy pillanatig nem vesz levegőt, majd sírni kezd). Ennek az elkerülésében segíthet, ha hálózsákban vagy egy nem túl szoros, rugalmas pólyában altatod, amiben nem tud ilyen hirtelen mozdulatokat tenni (és amiatt sem kell aggódnod, hogy lerúgja álmában a takarót).

Amikor beindul a mozgásfejlődés, akkor kezdődnek az újabb kalandok

1. Altatásnál ezeket tapasztalhatod:

– amikor leteszed az ágyba, rögtön átfordul és vissza kell fordítani, különben sír, mert még nem tud visszafordulni
– amikor leteszed az ágyba, rögtön felül vagy feláll és vissza kell fektetni, mert még nem tud magától visszafeküdni.

Ez általában azért van, mert amikor valami újat tanul a baba, akkor eleve éberebb és mivel éberebb, nem tud olyan könnyen ellazulni elalvás előtt, mint korábban. Ha eddig letetted és szépen elaltatta magát most átmenetileg ez nehezebb lehet. Itt is segíthet a hálózsák használata, illetve átmenetileg szükség lehet arra, hogy segíts neki az ellazulásban szopival, simogatással, popsipaskolással vagy akár esti mesével (minden babánál más az, ami működik). Néha az is segít, ha csak mellette maradsz és nem hagyod, hogy felálljon/felüljön, a kezed a hátán tartod.

2. Éjszaka kényelmetlen testhelyzetbe kerül:

Például álmában átfordul és nem tud visszafordulni, ezért téged hív, vagy bekúszik a kiságy sarkába és felriad, mert nem tud továbbkúszni. Ez utóbbin néha segít, ha átköltözteted egy nagyobb ágyba (egy 1×1 méteres kemény aljú járóka jó erre a célra), ahol nagyobb tere van álmában forgolódni.

Ez a probléma többnyire átmeneti, általában az új mozgásforma megjelenése utáni 1-2 hétben “gyakorol” éjszaka, a felszínes alvási szakaszokban is a baba, utána ez alábbhagy (ha ezt követően is ébred, szinte biztos, hogy valami más is áll a háttérben)

3. Valami más miatt kel a baba, de ha már felkelt, mocorogni kezd:

A babák általában a felszínes alvási szakaszokban ébrednek fel. Ha pl. a foga jön vagy éhes, akkor lehet, hogy amikor felriad, rögtön fel is áll (vagy ül) és úgy hív. Ilyenkor tehát nem a mozgása miatt ébred fel, hanem felébred és azért ül/vagy áll fel, mert hatékonyabbnak érzi, ha így hívhat téged.

4. Fel tud állni, de nem tud leülni:

Az intenzív mozgásfejlődés időszakában, amikor éppen valami újat tanult meg a baba, gyakori, hogy ezt még nem tudja tökéletesen és ezért folyton tőled kér segítséget. Egyik ismerős anyuka babája, például 6 hónaposan rájött, hogyan tudja magát állásba felhúzni, de csak álldogált ott akár órákig is és nem tudott leülni, amikor már nagyon fáradt volt a lába, elengedte a kapaszkodót és emiatt hatalmasakat esett. Idővel persze a baba rájön, hogy ilyenkor mindig jön anya és megmenti őt Ezt a tudását pedig éjjel is kamatoztatja: a felszínes alvási szakaszba érve felül vagy feláll (vagy az átfordulás tanulásának időszakában átfordul), de még nem tud visszamenni, ezért segítséget kér.

A visszafordulás elsajátítását tanítani nem igazán lehet, de gyakorolhatjátok úgy, hogy egy takaróra fekteted és óvatosan görgeted benne a babát hátról hasra és hasról hátra a takaró két szélének segítségével, ez rávezeti, hova is kéne tenni a karját ilyenkor, hogy ne legyen útban, ne szoruljon maga alá stb.

Segíthetsz neki megtanulni állásból leülni is. Ilyenkor általában az a gond, hogy a baba befeszíti a térdét, hogy stabilabban álljon és emiatt nem tud aztán leülni. Tehát, amikor már látod, hogy szeretne lecsücsülni finoman nyomd meg mindkét térdhajlatát az ujjaddal, így érezni fogja, mit kéne csinálnia ilyenkor és hamar rájön, mit kéne ilyenkor tennie.

A mozgásfejlődésre akkor “foghatjuk rá” az alvásproblémákat, ha a problémák csak átmenetileg állnak fent és tényleg az elmúlt pár napban sajátította el a baba az új mozgást. Ha már 2 hónapja felül magától, akkor biztosan nem emiatt ébred. Gyakori, hogy a mozgás csak melléktünet és valami más miatt éberebb, nyűgösebb a baba éjszakánként, ilyenkor a fő okot célszerű megtalálni és azt orvosolni.

Ha sírva, rosszkedvűen ébred a baba az aggódással tölti el a szülőt. Mennyivel jobb, ha jókedvűen, mosolyogva ébred és gügyörészve játszik az ágyában, mintha sír, nyűgös és nehezen lehet megnyugtatni! De vajon mi áll a nyűgös ébredés hátterében? És mi okozhatja azt, ha egy baba mindig sírva ébred?

A sírva ébredés hátterének megértéséhez meg kell értenünk a baba alvásának folyamatát:

1. Amikor altatjuk a babát, először (10-20 perc) felszínesen alszik. Ebben az időszakban még könnyen felriad bármire (zajok, fények, fájdalom stb.), ezért van az, hogy a baba néha bár nagyon álmos, mégsem tud elaludni.

2. Ezután a mélyalvás szakaszába kerül, aminek az időtartama az életkor előrehaladtával egyre nő. Míg újszülött korban csak egészen rövid, 20-30 perces mélyalvási szakaszok vannak, addig fél éves korra már 45 perc körüliek a mélyalvási szakaszok és csak 2 éves korra érik el a felnőttekre jellemző 3 órás hosszúságot.

3. A mélyalvási szakaszt követően felszínes alvási szakasz következik, amelynek a hossza nagyjából 10-15 perc. Ezalatt, ha a baba már kialudta magát, fokozatosan felébred. Ha azonban valami megzavarja, szintén felkel.

Akkor sír ébredéskor, ha:
– közvetlenül a mélyalvási szakasz végén riadt fel, ez a felnőttek által is ismert “elbóbiskoltam a fotelben és 15 perc múlva felébredtem és kicsit még kóvályog a fejem”-érzés,
– a felszínes alvási szakaszban valamilyen rossz testi érzet, éhség vagy külső inger hatására ébred fel,
– a felszínes alvási szakasz során forgolódik, keresi a helyét és nem tud újra visszakerülni a mélyalvásba, ezért kezd el sírni.

Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy nem idegrendszeri probléma áll-e a háttérben, a legtöbb esetben azonban egészen más okok miatt ébred sírva a baba.

Mi az, ami miatt sírhat?

1. Éhes

Az újszülöttek gyakran ébrednek sírva. Ennek az az oka, hogy ők többnyire az éhségre ébrednek fel és ébredés után azonnal “jelzik”, hogy üres a pocak. Ilyenkor – mindegy, hogy az óra szerint mennyi idő telt el – érdemes megetetni őket. Ha korábban ébred a megszokottnál, akkor is, hiszen kisebb korban gyakoriak a növekedési ugrások. Az igény szerinti szoptatás segít a kereslet-kínálat egyensúlyának beállításában is.

2. Zavaró ingerek

De mi a helyzet, ha megkínálod és nem kéri, vagy egy kicsit szopizik, de még mindig nyűgös? Kisebb korban a baba számára még számos inger új és zavaró, olyanok is, amiket a nagyobb baba már esetleg észre sem vesz, például a szorosabb ruha, a teli pelus, a saját emésztése (puki, kaki, buki és társaik :))

3-4 hónapos kor táján a baba érzékszervei és az azokhoz kapcsolódó idegpályák már sokkal aktívabbak, ilyenkor egyik napról a másikra elkezd észlelni a baba olyan zajokat is, amiket korábban nem vett észre (porszívó, kutyaugatás, autó az utcán stb.) és ez ébreszti fel.

Fontos tudni, hogy a zavaró ingerek esetén nem a mélyalvási szakaszt szakítja meg az inger, hanem amikor a baba a felszínes alvási szakaszba ér és jobban észleli a körülötte levő világot, ilyenkor riad fel a baba a furcsa zajokra, vagy a kellemetlen érzetekre a pelus táján. Teljesen eltüntetni ezeket az ingereket nem lehet és nem is kell (úgy sincs teljesen ingermentes környezet), a baba idővel átesik ezeken a korszakokon, hozzászokik a zajokhoz, fényekhez stb. A teljes ingermentességre törekvéssel pont az ellenkezőjét érhetjük el: a kicsi jobban észreveszi a kevésbé erősebb hangokat, fényeket is, míg a természetes ingerektől gazdagabb környezetben altatás segít neki hozzászokni. Tehát ne a tévé mellett altassuk (mesterséges inger), hanem a megszokott hétköznapi tevékenységeinket végezve, akár nyitott ablaknál (nyilván a biztonsági szempontokra odafigyelve) és nagyon jó, ha néha a szabad levegőn, a természet hangjait hallgatva alszik el.

3. Túl szűk? Túl laza?

Van olyan baba, akit zavar, ha nem tud szabadon mozogni a ruhájában vagy pl. a hálózsákban, pólyában, főként az aktív mozgásfejlődés időszakában szokott előfordulni ez. Általában a nagyon aktív, kezdettől folyton izgő-mozgó, gyors mozgásfejlődésű babák azok, akiket zavar, ha a kiságyban álmukban sem futhatják le a napi maratont

Náluk még az is előfordulhat, hogy állandóan az ágy egyik sarkába beakadva ébrednek fel, egyszerűen azért, mert az ágy túl kicsi a számukra, forgolódáskor, álmukban a mászást gyakorolva beleütköznek. Ilyenkor szokott segíteni, ha a kiságyat lecseréljük egy nagy, 1×1 méteres járókára, ahol álmukban is kedvükre mocoroghatnak.

És az ellenkezője sem ritka jelenség: sok babát, főként az első néhány hónapban megrémiszt a túl nagy tér maga körül és megijed a saját mozgásától is, mert még nem tudja koordinálni azt. Az ilyen babákra jellemző, hogy kevésbé aktívak és mozgékonyak, gyakran észlelhető náluk a Moro-reflex, nem szeretik, ha mozgatják, pakolásszák őket. Náluk az szokott segíteni, ha laza pólyában, bölcsőben vagy mózesben altatjuk őket, ahol nem tudnak olyan aktívan mozgolódni félálomban.

4. Fogzik

A fogzás időszakában akár hónapokon át húzódik a kicsi ínye, nyálzik, egyéb kellemetlen tünetei is lehetnek (maró nyál, kisebb hőemelkedés, piros popsi, enyhe hasmenés stb.), ami megzavarhatja őt az alvásban.

5. Felébreszti magát

Amikor intenzíven beindul a mozgásfejlődés, új dolgokat tanul a kicsi, ezeket gyakran a felszínes alvási szakaszban is próbálgatja, pl. felül, kúszik, forog stb. Ez az állapot általában elmúlik, amikor már stabilan használja az adott mozgásformát. Addig gyakran segít, ha hálózsákban altatod, mert úgy kevésbé tud félálomban mozogni.

6. Nem tudja visszaaltatni magát

Gyakori probléma, hogy a baba kiköpi a cumit álmában, aztán a felszínes alvási szakaszban újra keresi, nem tudja visszatenni. A legtöbb cumis baba 3-4 hónapos kor körül már képes maga megtalálni a cumit és visszatenni a szájába. Téves elképzelés, hogy a baba a cumi miatt ébredt fel. Mindig valami más miatt ébred fel, de a cumival altatja magát vissza. Ha viszont magától nem képes erre és nem alszik vissza, akkor általában nem a cumi a hibás, hanem valami más miatt ébredt fel a baba.

7. Feszültséglevezetés?

Van olyan elmélet is, ami szerint néhány babánál a sírva ébredés egyfajta feszültséglevezetés vagy stresszoldás. A magam részéről úgy vélem, inkább azt jelzi a baba, hogy nem érzi biztonságban magát valami miatt és segítséget kér.

Előfordulhat azonban, hogy a sírva ébredés szokássá alakul és a baba mindig morcosan ébred. Ezt később az idegrendszer érésével párhuzamosan kinövik a gyerekek.

Mit tegyél, ha sírva ébred?

A legtöbben megpróbálják ilyenkor visszaltatni a babát, mert azt hiszik, még mindig álmos. Ez azonban nem mindig van így. Néha valóban álmos még, ilyenkor azonban kis segítséggel könnyen vissza is alszik. Ha azonban az altatás elhúzódik, akkor biztosan nem akar már a baba tovább aludni. Lehetséges, hogy álmos, de már túlságosan éber, ezért nem tud újra az elalváshoz szükséges ellazult állapotba kerülni és visszaaludni.

Ilyenkor inkább legyen ébren kicsit és csak akkor próbáljuk visszaaltatni, amikor újra elálmosodik.

És, ha még így sem alszik a baba, itt kaphatsz segítséget >>

Az éjszaka és a nappal összecseréléséről akkor beszélhetünk, ha a gyermekünk nappal hosszan és jól alszik a baba (csak enni kel fel), éjjel viszont gyakran ébred vagy hosszasan ébren van. Hasonló helyzet az ism amikor hajnaltól délig-kora délutánig alszik a baba nyugodtabban és délutántól éjszakáig van ébren. Mi okozza ezt? Mit lehet tenni?

Mi okozza a nappal és az éjszaka összecserélését?

Ez a jelenség leggyakrabban újszülöttkorban fordul elő. Az anyaméhben a baba nem érzékeli igazán az éjjelek és nappalok váltakozását és mivel az alvása még felszínes, ezért jó darabig még éjjel is ugyanolyan aktív, mint nappal. Gyakran az anya várandósság alatti napirendjét követi: ha este későig aktívak voltunk fizikailag is, akkor az újszülött is a megszokott időpontig lesz aktív, ha korán keltünk, reggel ő is korán fog kelni.

Az is előfordulhat, hogy a születése utáni első napokban fáradt, aluszékony, utána viszont pár nap múlva éberré válik és keveset alszik.

Gyakran a kórházi napirendhez alkalmazkodik a baba. Ha pl. reggel 6-kor ébresztették a babákat és az anyákat vagy fix időpontokban történt az etetés, a baba ahhoz alkalmazkodik. Sokáig az újszülöttosztályokon egész nap égett a lámpa, ezért a babák a túlinger miatt az alvásba menekültek, ebben az időben hazatérve sokkal több baba küzdött az éjszaka és a nappal összecserélésével.

Többször fordul elő a nappal és az éjszaka felcserélése a téli időszakban, mert ilyenkor szinte egész nap sötét van és kevesebbet megyünk ki a szabadba is.

Nagyobb korban a felborult napirend pl. utazás, betegség, napi szokások felborulása okozhatja az éjszaka és a nappal összecserélését vagy a napirend elcsúszását. Ha pl. nyaralni megyünk és megengedjük a gyerekeknek, hogy éjszaka is fentmaradjon, vagy más időzónába utazunk, esetleg egy betegség miatt nem a megszokott módon alszik a gyermek, utána átmenetileg elcsúszhat a napirend és egy darabig előfordulhat, hogy éjjel gyakran ébred vagy hosszasan ébren van a gyermek.

Totyogókorban idegrendszeri változások okozzák a túlpörgést és az éjszakai ébrenléteket.

Mit lehet tenni?

1. Nappal nyüzsögni, éjjel nyugalmat teremteni

Az újszülöttnek meg kell tanulnia, mikor van nappal és mikor éjszaka, mint ahogyan az elalvás körülményeit és a hozzá kapcsolódó szokásokat is. Éppen ezért nappal ne a kiságyába tegyük le, amikor ébren van, a kiságyat csak elalvásra használjuk. Amikor evett és ébren van, legyen ott, ahol mi is vagyunk, babafotelben vagy játszószőnyegen, utazóágyban vagy járókában, ahonnan láthat minket, hallhatja a zajainkat!

Ne akarjunk teljes csendet tartani körülötte. Nyugodtan pakolászhatunk, végezhetjük a mindennapi tevékenységeinket, beszélgessünk vele, énekeljünk neki, hallgathatunk zenét vagy rádiót is!

Ezzel szemben éjjel az etetésekkor ne kapcsoljunk villanyt, legfeljebb csak egy kis éjjeli fényt, ne beszélgessünk a babával, ne zajongjunk! Pelenkát sem kell minden etetésnél cserélni, csak akkor, ha bekakilt.

Az éjszaka felébredő, visszaaludni nem tudó kisgyereket se szórakoztassuk, ne beszélgessünk, játsszunk vele, ne kapcsoljunk tévét! Magunk mellé vehetjük, ha nem tud visszaaludni, megszoptathatjuk, simogathatjuk, de egyértelműen jelezzük felé, hogy éjjel van és aludni kell.

Az elektronikus eszközöket tartsuk távol a baba ágyától! Ne menjen a babával egy szobában a tévé, ne zizegjen a mobil, a tablet, ne villózzon a számítógép! Ezek nem csak a baba, de a mi alvásunkat is rosszabb minőségűvé teszik.

2. Éjjel sötét, nappal világos

A fényviszonyok különösen fontosak abban, hogy megkülönböztesse a kicsi a nappalt és az éjszakát. Nappal engedjük be a fényt a lakásba, csak nagy kánikula esetén sötétítsünk, a téli időszakban kapcsoljunk villanyt nappalra is!

Altatásnál legyen teljesen sötét a szobában (legfeljebb egy kis jelzőfényt használjunk). Éjjel, ha a baba felébred, legyen teljesen sötét a szobában, ne kapcsoljunk villanyt!

3. Este gyengülő világítás a lakásban

Gyakran emlegetik a gyerekek alvása kapcsán, hogy 100 évvel ezelőtt nem volt ilyen nehéz a gyerekek elaltatása és kevesebb volt az alvászavaros felnőtt is. Ennek részben az az oka, hogy a mesterséges világítás révén akkor is erős fény van a lakásban, amikor a természetben már sötét. Régen egyrészt nem volt ennyire erős a világítás a lakásokban (gyertya, petróleumlámpa, később kis teljesítményű izzók) és takarékossági okokból nem is égették olyan hosszan, inkább hamar lefeküdtek. Az erős mesterséges világítás tönkreteszi a szervezet természetes cirkadián ritmusát, tovább tudunk fent lenni, mert ég a lámpa és ez a babákra is hatással van. Éppen ezért sokat segíthetünk a babánknak, kisgyermekünknek a könnyebb elalvásban, ha a lefekvés előtti 1 órában fokozatosan lejjebb vesszük a lakásban a fényeket, nem égetünk feleslegesen villanyokat, a csillár helyett csak a kislámpa ég, a lefekvés előtti meseolvasásnál csak gyengébb világítást használunk.

4. Menjünk ki a szabadba!

Az oxigéndús levegő egyébként is segít a jobb alvásban, de a sok szabadban töltött idő abban is segít, hogy a szervezet felvegye a természet ritmusát, érzékelje mikor van a nappal, így egyértelműbb lesz, mikor jön az éjszaka.

5. Ne legyen túl meleg a lakásban!

Télen is ügyelni kell rá, hogy ne fűtsük túl a szobát, ne öltöztessük túl a babát, mert ez nyugtalanabb alváshoz, gyakrabb ébredéshez vezet.
Nyáron sötétítéssel és szellőztetéssel lehet kordában tartani a szoba melegét és lefekvés előtt klímával is hűthetjük a szobát. Éjjel csak akkor használjunk a babával egy szobában klímát, ha az nem a babára fújja a levegőt és ne hűtsük túl a szobát, egyszerre mindig csak 2 fokkal hűvösebbre hűtsünk, mint amennyi a lakásban van, különben megfázik a baba.
A szoba levegőjének mozgatására használhatunk ventillátort is, valamint könnyebb alvást tesz lehetővé, ha a klíma páraelszívó funkcióját kapcsoljuk be, ez kellemesebbé teszi a párás, forró levegőt a lakásban.

6. Változassunk a napirenden!

Ha a szokásokon már változtattunk, következhet a baba szokásainak megváltoztatása. Reggel ébresszük fel, ne hagyjuk sokáig aludni! Nappal ne hagyjuk a babát 3 óránál hosszabban aludni, mindig ébresszük fel és utána foglalkozzunk vele, tartsuk ébren, játsszunk vele!

Ha elcsúszott a napirend és pl. hajnaltól délutánig alszik a kicsi, kezdjük el reggel felébreszteni és tegyük ezt 3-4 napon keresztül folyamatosan.

A szervezet szokásos ritmusának nagyjából 4-5 nap kell, mire megszokja, hogy máskor keljen fel reggel és máskor álmosodjon el este, tehát legalább 4-5 napon (nagyobb gyerekeknél 1 héten) át kell minden nap ugyanabban az időpontban keltegetni a kicsit, hogy hozzászokjon a szervezete és utána már mindig a megfelelő időpontban álmosodjon el.

És, ha még mindig gondot okoz az altatás, ez az, ami segíthet >>

Vannak olyan babák és totyogók, akik rászoknak, hogy édasanyjuk kisujját fogva, a haját vagy a fülét morzsolgatva esetleg a mellét simogatva, piszkálgatva alszanak el. Mi okozza ezt és hogyan lehet leszoktatni róla őket?

A babákat megnyugtatja a morzsolgató kézmozgás, egyféle önaltatás ez. Sok baba ezért morzsolgat szívesen rongyot, tetrapelust vagy nyálkendőt, esetleg egy plüssállatot. A morzsolgatás, gyömöszölés ritmikus tevékenység, ami segít az ellazulásban és az elalvásban.

Amíg kisebb a baba, gyakran könnyebben elalszik testközelben, anya haját, fülét, ujját fogva, piszkálva, amikor nagyobb, akkor viszont már nehezebben lazul el (ennek idegrendszeri okai vannak) tovább tart, amíg kikapcsol, ezért az altatás folyamata egyre hosszabb és fájdalmasabb lesz. Általában ilyenkor szokott felmerülni, hogy talán ideje lenne már elhagyni ezt a szokást és valahogy másként elaltatni a kicsit.

A mell simogatása, piszkálása többnyire a szoptatás abbahagyása után válik az altatás eszközévé. Ha a baba nem maga hagyja el a szopizást, ha erőltetik a leszokást vagy maga hagyja el ugyan, de nem tudja, enélkül hogyan kell elaludni, a kicsinek nincs más “kapaszkodója” elalváskor, nem tudja másként ellazítani magát és ilyenkor gyakran kerül sírós-hisztis állapotba. A mell simogatása, piszkálása ilyenkor megnyugtatja őt, ez az oka annak, hogy rászokik erre a szokásra. Sokszor ilyenkor az anya is nyitott arra, hogy ha nem is kapja meg a cicit a kicsi, nem szopizik már, legalább ezt a kis lehetőséget megkapja a simogatásra.

Tudni kell azonban, hogy totyogókorban nagyon fontosak a kisgyermeknek a szokások. Ezek adják a kapaszkodókat, a biztonsági pontokat az életben, ezért ha valamit megengedünk a totyogónak és rászokik, hogy úgy aludjon el, ahhoz makacsul ragaszkodni fog. Nem azért, mert rosszat akar vagy direkt akaratoskodik, hanem azért, mert számára biztonságérzetet adnak ezek a szokások. Éppen ezért a leszokás, a szokások megváltoztatása csak úgy jöhet létre, ha a kicsi biztonságérzetét megőrizzük, mellette maradunk, segítünk neki megnyugodni és a régi szokást valamilyen új, szintén biztonságérzetet nyújtó szokással helyettesítjük.

Hogyan szoktassuk le róla, hogy hajjal, füllel, ujjfogással stb. aludjon el?

(1) Az első lépés: Határozzuk el, hogy le fogjuk szoktatni és ne engedjünk az elhatározásból! Gyakori, hogy az anyuka elhatározza, hogy leszoktatja a kicsit, változtat a szokásokon, de aztán az első nagy sírásnál feladja és inkább visszaadja a haját/fülét/ujját. A kicsi ettől megijed, úgy érzi, elveszítheti az adott szokást, ezért még jobban ragaszkodik hozzá: gyakrabban kéri, nehezebben és hosszabban alszik el vele, folyton felriad, hogy ellenőrizze a biztonságot nyújtó “tárgy” (ami itt a haj, fül, mell vagy ujj) megvan-e még. A határozatlansággal tehát csak rontunk a helyzeten.

(2) A második lépés: Keressük meg, mit adunk oda helyette! Ahogy fent is említettem ezek a szokások biztonságérzetet adnak a kicsinek, ezért nem szabad csak úgy elvenni tőlük és a gyerekre bízni hogyan nyugtatja meg magát elalvás előtt a továbbiakban. Ebből csak hatalmas sírás lesz és talán idővel elalszik a kicsi, de a sírni hagyásnak, segítség nélkül komoly érzelmi következményei lehetnek.

Mit lehet választani a mostani altatási mód helyett?

1. Ha van más olyan mód, ahogyan a kicsi el tud lazulni, akkor bevethejük azt (pl. ha este mesére szokott elaludni, csak délután morzsolgat, akkor mesélhetünk neki este is)

2. Ha csak anyával alszik el ilyen módon, akkor megpróbálhatjuk, hogy átmenetileg néhány napig apa altatja el.

3. Ha nincs más mód az altatásra, akkor valami mást kell odaadni neki, amit morzsolgathat (rongyi, puha gyűrhetős, nem túl keményre kitömött plüss, puhatestű hajasbaba).

(3) A harmadik lépés: Zárjuk el az adott testrészhez való hozzáférés lehetőségét! Ha a hajadat szokta piszkálni, akkor vegyél fel sapkát vagy köss rá kendőt, ha a füledet, vegyél fel sapkát, ami takarja a fület, ha a melledet, vegyél fel vastag anyagú garbót, ha az ujjadat, vegyél fel kesztyűt! Ez bután hangozhat, de magadat nem zárhatod el teljesen a gyerektől, ott kell mellette lenned, hogy megnyugtasd, elmondhatod neki, hogy itt vagy és nagyon szereted, CSAK azt a testrészedet, amit ő szeretne, nem kaphatja meg, mert neked az fáj.

(4) A negyedik lépés: Fogj bele! Ha úgy döntöttél, másként altatod, akkor mostantól következetesen csináld úgy. Az első 4-5 napban biztosan tiltakozni fog a kicsi és nehezebb lesz az altatás is. Ennek az az oka, hogy egyrészt fáradt és aludni szeretne, másrészt követeli vissza a régi szokást, nem érti, miért csinálod most másként. Nagyjából 4-5 nap után elkezdi majd megszokni az új altatási módot és kb. 2 hét után már teljesen beágyazódik az új szokás.

Ha úgy döntöttél, hogy valamilyen figurát vagy rongyit vezetsz be az altatásokhoz, elsőként kb. 1 héten át altasd a kicsit a szokásos módon, de legyen ott mellettetek a figura/rongyi is. Ennyi idő alatt megszokja a jelenlétét, ekkor kezdheted el, hogy amikor a hajadhoz, füledhez stb. nyúl, megfogod a kezét és átteszed a rongyira/plüssre, mondván, hogy “ezt piszkáld”. Kezdetben természetesen tiltakozni fog, de ha minden alkalommal így csinálod, kitartóan, hozzá fog szokni, hogy mostantól mást birizgáljon és ne a hajadat/füledet.

Ha tiltakozik, sír, minden esetben nyugtasd meg, legyél vele nagyon türelmes. Számodra ez csak egy rossz és kellemetlen szokás, számára viszont fontos kapaszkodó, amit csak fokozatosan tud elengedni. Ha kitartóan csinálod, nagyjából 2 hét alatt teljesen átszokik majd a rongyi/plüss piszkálására és sok esetben ezzel együtt arra is, hogy mostantól teljesen egyedül, segítség nélkül is elaludjon.

Mit tegyél, ha makacs a gyermeked, nem tudod meggyőzni őt és megváltoztatni a kellemetlen szokásait? Tudd meg itt >>

Ma egy régi igazságtalanságnak járok utána, miszerint vannak olyan babák, akik kezdettől remekül alszanak maguktól is (az ő szüleik általában úgy érzik, valamit nagyon jól csináltak) és vannak olyanok, akik kezdettől nehezen alszanak el, éberek és gyakran ébrednek. Az első csoportba tartozó babák szülei úgy érzik, valamit nagyon jól csináltak, a második csoportba tartozóké pedig, hogy talán valamit elrontottak, de természetesen egyiküknek sincs igaza. Mi okozza ezt a különbséget? És vajon változtathatunk-e rajta vagy törődjünk bele, hogy a mi gyermekünk ilyen?

Min is múlik, hogy az egyik baba kezdettől jó alvó a másik pedig nem?

1. Vérmérséklet

A vérmérséklet, azaz az aktivitásunk szintje, velünk született személyiségjellemző. Már újszülött korban vannak sokszor bealvó, csendesebben síró, nyugodtabb babák és keveset alvó, izgágább csecsemők. Ez utóbbi csoport már az első napoktól sokat van ébren, intenzívebben és hangosabban sír, sokat mozog és rosszul reagál a változásokra (pl. nem szereti, ha egyik helyről a másikra pakolásszák, kiborul a babahordozótól vagy az autózástól).

A nyugodtabb babák nehezebben jönnek ki a sodrukból, hosszabban és mélyebben alszanak már kezdettől fogva, valamint az elalvás előtti ellazulás is könnyebb a számukra, míg az aktívabb, pörgősebb temperamentummal született gyerekek éjjel is élénkebben alszanak és sokkal nehezebben lazulnak el elalvás előtt.

Nem mindegy azonban, hogyan reagálunk a kicsi reakcióira. A nyugodtabb baba is érzékeny rá, ha felborul a mindennapi rutinja, a napirendje és neki is fontos, hogy olyan módon altassuk el, ami számára a legkönnyebb ellazulást biztosítja. Ha rohanunk, kapkodunk, variálunk, azzal a nyugodtabb babát is nyűgösebbé tehetjük.

Az aktívabb, mindig pörgő babáknál pedig különösen fontos, hogy ingermentes környezetet biztosítsunk az altatás időtartalmára, elalvás előtt fokozatosan csökkentsük az ingermennyiséget és segítsünk a teljes ellazulásban. Egy alapjáraton izgágább babát sokszor a saját koordinálatlan mozgása tart ébren, ami miatt nem érzi biztonságban magát (ő még nem érti, hogy az előtte kalimpáló “valamik” azok a saját testrészei, szimplán csak veszélyforrásként érzékeli őket) éppen ezért nála sokat segíthet az elalvásban a laza pólyálás vagy egy takaróba csomagolás, valamint a besötétítés, a szűkebb helyen (bölcsőben, babaöbölben, babaszigetben stb.) altatás, valamint könnyebben ellazul, ha hason altatjuk. A szopival elaltatás a Jolly Joker mindkét típusú babánál, ettől minden baba el tud lazulni.

Míg a nyugodtabb babákat gyakran a ringatás, a járkálás nyugtatja meg, addig az aktívabb babákat ez tovább ingerli és még kevésbé alszanak el tőle. Ehelyett sokkal könnyebben lazulnak el ölben, a kiságyba letéve, simogatva, cumizva és náluk különösen jó szolgálatot tehet a fehér zaj alkalmazása is az altatásban (valamilyen zúgó hang pl. ventillátor, de lehet találni ilyen hangokat a Youtube-on is.)

2. Fájdalomküszöb

A fájdalom érzékelése és az arra adott reakció intenzitása részben veleszületett, részben tanult folyamat eredménye. Az egyik baba nem kel fel a pocakfájásra, fogzásra, betegségre stb. a másik igen. Min múlik ez?

1) Nemi különbségek A fájdalomérzékelés már csecsemőknél is mutat nemi különbségeket, jellemzően a lány babák kevésbé reagálnak érzékenyen a fájdalomra, mint a fiúk. Ennek az az oka, hogy a fiúk éretlenebbek, amikor a világra jönnek, ezért sokkal érzékenyebben élik meg már az első hetekben a világhoz való alkalmazkodás és a vele járó kellemetlen érzetek (hideg-meleg, érintések, hasfájás, emésztés stb.) folyamatát is.

2) A mi reakciónk a fájdalomra: Ha a baba minden kis jelzésében egészségügyi vészhelyzetet szimatolunk és azon aggódunk, nem lesz-e baja, megnő a stresszhormon szintje a szervezetünkben, ami a baba számára azt jelzi, hogy valami gond van, éppen ezért ő is elkezd intenzívebben reagálni a különféle testi érzetekre. A legjobban úgy kezelhetjük ezeket a helyzeteket, ha túlagyalás helyett inkább csak felvesszük a babát és igyekszünk minél többet testközelben tartani (szoptatás, hordozás). Ezáltal ugyanis nem csak hamarabb megnyugszunk majd, hanem meg tudjuk figyelni a kicsit is: mikor van tényleg valami baja és mikor nem, mikor él át valóban fájdalmat és mikor nem.

3. Biztonságérzet

Felnőtt fejjel mi pontosan tudjuk, hogy a baba a szobájában az ágyában biztonságban van. Ő azonban úgy érzékelheti, hogy nincs biztonságban. Az ősi ösztönei ugyanis azt súgják, hogy ha magára van hagyva egy számára nagynak tűnő üres térben (a kiságyat ilyennek érezheti), veszély leselkedhet rá. Éppen ezért a babák többsége testközelben érzi a leginkább biztonságban magát, illetve olyan helyzetekben, amik az anyaméhhez hasonlóak, mint például a pólya, a hason fektetés, a bölcsőben, babaszigetben vagy babaöbölben altatás, a kendőben hordozás vagy a szopival elalvás.

A biztonságérzetet a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása határozza meg, ami velünkszületett dolog. Van, akinél gyakrabban “jelez”, úgy alszik, mint a nyúl, ő éberebben alszik gyerekként és felnőttként is, könnyebben felriad, viszont ezzel az éberebb alvással is ki tudja pihenni magát. Sokan azt hiszik, a zavaró zajok, ingerek kiiktatása ezen segít, pedig valójában nem a környezet, hanem maga az idegrendszer riasztja fel ilyenkor a babát. Őt erről nem lehet leszoktatni, mert rossz szokásról van szó, se nem arról, hogy valami baja lenne, egyszerűen csak éberebben alszik. Rövid távon segíthet neki a visszaalvásban a fehér zaj, a pólyálás, a sötétítés, valamint ha testközelben lehet, ahol gyorsan vissza tud aludni, mert biztonságban érzi magát. Hosszú távon kisgyerekkorban is számíthatunk arra, hogy hajnalban aktívabb lesz a kicsi, felébred, gyakoribb náluk az éjjeli pavor nocturnus jelenség is és számíthatunk arra is, hogy hajnalban néha meglátogat majd minket

4. Az egyéni érzékenység szintje

A babák 20%-a hiperérzékenyen születik, azaz minden zajra, fényre erőteljesebben reagál és lassabban is dolgozza fel ezeket. Ők azok, akiknél tényleg számít, hogy az altatás alatt teljes csend legyen és akiknek minden képes elvonni a figyelmét, kizökkenteni az elalvásból és már kezdhetjük is újra az egészet, ha felriadtak félálomból. Rájuk jellemző az is, hogy a felszínes alvási szakaszokban (ami újszülötteknél 20-30 percnyi alvás után, 2-3 hónaposan kb. 30 percenként, 6 hónapos kor körül 45 percenként, 1 évesen pedig kb. 60 percenként van) könnyebben felriadnak és nehezebben alszanak vissza.

Náluk különösen fontos, hogy ne fáradjanak túl elalvás előtt, ne engedjük őket túlpörögni és mindig hasonló módon, hasonló körülmények között aludjanak el. A zavartalan altatásban segítségünkre lehet a szoba besötétítése, a fehér zaj, a pólyálás vagy hason altatás, hogy a kicsit a saját mozgása ne riassza fel, a cumizás vagy szoptatás, illetve az, hogy ne mászkálva altassuk, hanem mindig a saját ágyában, nyugodt szobában aludjon és kerüljük a felesleges mesterséges ingereket is a közelében az altatás során, mint pl. tévé, számítógép, mobil és kék fényű lámpák használata.

És, ha még mindig nem alszik a babád, itt tudok segíteni neked >>

Amikor a baba nem alszik eleget, néha úgy érezheted, szinte semmit sem alszik, főként, ha másoktól azt hallod, hogy órákat alszik egyben a babájuk. De mi számít túl kevés alvásnak, mennyit kéne aludnia a babádnak, honnan tudhatod, hogy tényleg keveset alszik és mit tehetsz ilyenkor? 

Mások beszámolóit hallgatva vagy könyveket olvasva az a benyomásunk támadhat, hogy a babáknak nagyon sokat kell aludniuk, ezek után nagy kontrasztként élhetjük meg, ha a csecsemőnk a nap nagy részét ébren tölti, különösen, ha még éjjel is gyakran ébred. Ilyenkor úgy tűnhet, a baba szinte semmit nem alszik és sokan kétségbe esnek, nehogy az alváshiány gondot okozzon a kicsi fejlődésében.

Az igazság az, hogy a babák sokkal felszínesebben alszanak, mint a felnőttek, ezért gyakran összemosódik az alvás és az ébrenlét, különösen az első hetekben nagyon sok félálomban töltött idő lehet náluk, ami alatt ugyanúgy kipihenik magukat, mintha a kiságyukban aludnának. A “szinte semmit nem alszik” meglátás meglehetősen szubjektív, gyakran, ha összeadjuk azokat az időket, amikor karban, cicin, babakocsiban, ölben stb. szundikált a baba, kiderül, hogy valójában eleget aludt, csak éppen nem a kiságyban.

De miért van az, hogy az első napokban egész jól és látszólag mélyen alszik a csecsemő, utána meg hirtelen elkezd nyugtalankodni, álmában forgolódni stb.?

Ennek több oka is van:

1. Az első napokban az újszülött még nem alkalmazkodik azonnal a külvilághoz, ezért pont annyit alszik, mint odabent az anyaméhben
2. A külvilág sokkal ingergazdagabb, mint az anyaméh, amire az újszülöttek gyors kifáradással és szinte ájulásszerű mély alvással reagálnak.
3. Gyakran a megszületés folyamatában is kifárad a baba, ezért a következő napokban csak alszik-alszik.
4. A baba vérmérsékletétől is függ, hogy mennyit van ébren az első napokban, az aktívabb babák már az első napokban is többet vannak ébren.

Az első néhány nap vagy hét után a baba elkezd egyre éberebbé válni és a korábbi evés után bealvós időszakok után már nem alszik olyan hosszan mélyen, hanem kisvártatva felébred vagy egyáltalán nem alszik el az evést követően.

A túl kevés vagy túl rövid alvások oka minden életkorban más:

1. Újszülöttkortól 8 hetes korig az összes alvás elég sok (akár napi 20 óra is lehet), de az apránként történik, sok a felszínes alvás, az alvás és ébrenlét közti állapot. Gyakran úgy tűnik a baba alszik, de közben cuppog, forgolódik, sírdogál, máskor mélyen alszik (pl. ölben), de ha letesszük azonnal felébred. Fontos tudni, hogy a babák a kisebb pl. szoptatás alatti szundikálások közben is pihennek, tehát ez is beleszámít az alvási időbe. Ha ezeket az alvásokat is felírjuk, általában ki szokott derülni, hogy a baba összességében eleget alszik.
2. 2-3 hónapos korra már több és hosszabb a mélyalvás. A nappali alvásigény azonban változó lehet. Sokan elvárják, hogy a baba éjjel legalább 6-8 órát egyben aludjon, nappal pedig legalább 2 vagy 3 hosszú nyugodt alvása legyen. Ezzel szemben a 3 hónapos babáknak csupán 1/3-a alszik egyben legalább 6 órát éjszaka, 2/3-uk pedig 3-4 óránként ébred éjjel enni, nappal pedig a babáknak csupán 40%-a alszik legalább egy alkalommal 1,5 órát vagy annál többet, az alvásaik többsége rövidebb, 30-60 perces csupán (itt olvashatsz arról bővebben, mi okozza, ha csak 30-40 perceket alszik nappal a babád).
3. A rövid alvás oka 3 hónapos kor után már nem csak a baba felszínesen alvós természetéből fakadhat, hiszen eddigre már vannak mélyebb alvási szakaszok is (bár még nem túl hosszúak), hanem gyakran az az ok, hogy valami megzavarja a babát alvás közben. Az alvás mélyalvási és felszínes alvási szakaszokból áll. A mélyalvási szakaszban nehezen ébred a baba és valami nagy dolognak kell történnie ahhoz, hogy magától felkeljen ilyenkor (nagyon erős zaj vagy fájdalom), az ébredések többsége a felszínes alvási szakaszba érve történik, ilyenkor ugyanis könnyebben felébred a baba. 3-4 hónapos kor között egy jelentős idegrendszeri ugrás történik a kicsi szervezetében, ami miatt hirtelen elkezdi másként érzékelni a zajokat és a fényeket a környezetében, emiatt előfordulhat, hogy olyan zajokra és ingerekre is felriad, amik addig nem zavarták. Éppen ezért ebben a korban már különösen fontos, hogy a kicsi zavartalan környezetben aludjon. Nem kell lábujjhegyen járni mellette, a lakás alapvető zajaihoz nem gond, ha hozzászokik, azonban az altatás időszakában fontos, hogy ne legyenek feleslegesen erős zajok mellette és mérsékeljük a fényeket is (sötétítsünk be a nappali alváshoz is, ne égjen a lámpa, ne menjen a közelében se tévé, se számítógép, se mobil).
4. A fogzás, illetve bármilyen egyéb fájdalom is okozhat ébredéseket. 3-4 hónapos kor előtt  (de többnyire 3-6 hetes korban) gyakran a hasfájás és az emésztőrendszer akklimatizálódása révén jelentkező emésztési problémák okoznak idő előtti ébredéseket, de állhat a háttérben szájpenész, reflux, száraz levegő miatti orrdugulás és még számtalan más ok is.
5. Az intenzív mozgásfejlődés időszakában ehhez hozzá jön, hogy amikor a baba valamilyen új mozgásformát tanul, akkor a felszínes alvási szakaszban ezzel a mozgással felébresztheti magát. Például félálomban átfordul, de még nem tud visszafordulni, vagy felül-feláll, de még nem tud visszafeküdni stb. Ezek a problémák csak átmenetiek, 1-2 hét után többnyire elmúlik az újdonság varázsa és már félálomban is képes visszafeküdni a kicsi, de mérsékelhetjük őket, ha hálózsákban altatjuk a babát, amiben nem tud annyit mocorogni álmában.
6. 8-9 hónapos kor után az alvással kapcsolatos problémákat gyarapíthatja a szeparációs szorongás is. Ilyenkor a közhiedelemmel ellentétben nem azért ébred a baba, mert eszébe jutott anya, hanem valami más ok miatt ébred fel (pl. mert fogzik vagy éhes), de ilyenkor nem nyugszik meg pusztán attól, hogy segítséget kap tőlünk (pl. megetettük), hanem próbál “őrizni” is, azaz altatás közben sokáig éber marad, mert attól fél, hogy elmegyünk a közeléből.

De miért van az, hogy a babakocsiban vagy hintában jól és hosszan alszik a baba, míg a kiságyban 30 perc után felébred?

Ennek az az oka, hogy egyes babák szeretik az ún. “mozgatva altatást”, azaz a ringató, mozgató helyzet az, amiben biztonságban érzik magukat, valószínűleg azért, mert az anyaméhben is ezt érezték. Néha szokott segíteni az ilyen babáknál, ha a kiságyban popsipaskolással altatják őket vagy valamilyen rezgő tárgyat helyeznek a kiságyba, ami rezegteti a matracot (pl. nyakmasszírozó).

A babakocsi különös varázsa, hogy egyrészt nagyon “kuckós”, másrészt a szabadban, az oxigéndúsabb levegőn, természetes ingerek között a legtöbb baba sokkal jobban alszik. Babakocsifüggő babáknál a lakásban altatásnál segíthet, ha a kiságyat is kuckósabbá teszed (pl. babaszigettel) vagy babaöbölben, bölcsőben altatsz, lefekvés előtt alaposan kiszellőztetsz a szobában és a  mesterséges ingereket (rádió, tv, számítógép stb.) kikapcsolod.

Ha eddig jól aludt és most meg álmában beszél forog stb. akkor nem alussza ki magát?

Az éjszakai aktívabb alvás (amikor alszik, csak közben forog stb.) vagy a gyakori éjszakai ébredés nem azt jelenti, hogy nem piheni ki magát a baba. Ez inkább csak a szülőket szokta lefárasztani, akik éjjel azt hallgatják, hogy mintha a babájuk folyton ébren lenne.

Honnan tudhatod, hogy a babád eleget alszik és kipihente-e magát vagy sem?

A saját szubjektív benyomásod arról, mennyire vagy fáradt vagy sem, mennyi “munkát” adott a babád sok éjjeli ébredése vagy nappali ébrenléte, gyakran félrevezető. Éppen ezért mindig a babát kell nézni, hogy ő mennyire tűnik fáradtnak.

Ami nem jelent egyértelműen fáradtságot:

1. A karikás szem nem feltétlenül jelenti, hogy nem kipihent a baba, a babák vékonyabb bőre miatt könnyebben látszik karikásnak a szem.
2. Az ébredés utáni nyűgösség az első 5-10 percben teljesen normális, sok baba egyszerűen morcosabban ébred, de utána jókedvű és érdeklődő lesz.
3. A sírva ébredés alkati sajátosság, amit az okoz, hogy a kicsi rögtön a mélyalvási szakasz végén riadt fel, de ez nem jelent automatikusan fáradtságot.

Ha a babádat az ébredés után még vissza tudod altatni az nem jelenti azt, hogy fáradt volt, a nyugodtabb vérmérsékletű babák a számukra kellemes, ellazító szokások (pl. szopizás, ringatás, összebújás) hatására könnyen elalszanak, ezért könnyebb túlaltatni is őket.

A fáradtság és kialvatlanság valódi jelei a csecsemőknél:

1. A baba az ébredés után folyamatosan nyűgös még 5-10 perc elteltével is, nem lehet megnyugtatni, vagy kis megnyugvás után újra sírni kezd.
2. A baba az álmosság jeleit mutatja az ébredést követő fél-1 órában is: a fülét, orrát vagy szemét dörzsöli és láthatóan nyugtalan, sírdogál.
3. A baba karban sem nyugszik meg, a figyelmét nem lehet lekötni sem játékkal, sem karban beszélgetve vele.

Onnan lehet tudni, hogy kipihente magát, hogy ébredés és evés után egy darabig jókedvű, érdeklődő, szívesen játszik, nézelődik, nem nyűgös és a korának megfelelő mértékben ébren tud lenni jókedvűen két alvás között:

• 4-8 hetes kor között kb. 30-40 percig (utána már kezd álmosodni, karban sem nyugszik meg),
• 2-3 hónapos kor között 45-60 percig,
• 3-6 hónapos kor között legalább 60-120 percig,
• 6-12 hónapos kor között 2-4 órán át,
• 1 éves kor felett pedig 5-7 órán át.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy eleget alszik-e a babád, érdemes alvásnaplót vezetni, amibe feljegyzed, mikor mennyit aludt a nap folyamán a nappali és éjszakai alvásokat is beleértve. Fontos, hogy ne csak azokat az alkalmakat jegyezd fel, amikor mélyen a kiságyába letéve aludt, hanem azt is, amikor karban, ölben, babakocsiban, autóban vagy az evések során szundikált. Ha a babád alvása még így is jóval az átlagos életkori alvásigény alatt maradt és a babád láthatóan nyűgös, fáradt, mindenképpen szükség van arra, hogy változtassatok. Nem mindegy azonban, hogy min és hogyan, hiszen nem csak pusztán rossz szokásról van szó (ahogyan azt a legtöbben hiszik):

1. Elsőként igyekezz megszüntetni a baba alvásminőségét rontó okokat és megtalálni az esetleges egészségügyi okokat az ébredések hátterében (a lehetséges okokat itt gyűjtöttem össze)
2. Ha az alváshiány már régóta tart, előfordulhat, hogy a jelenlegi problémát már a krónikus alváshiány okozza, ezesetben elsőként az alváshiány megszüntetése a cél és utána a szokások megváltoztatása.
3. Végül következhet az, hogy a napirenden, az altatási rutinon és az alvási szokásokon változtatsz. Ha szükséges, változtatsz a napirenden (pl. bevezeted a 4É-t), az elalvás előtti ellazulás formáján vagy megtanítod a babádat a kiságyban elaludni.

Amennyiben a babád hónapokon át kevesebbet alszik, kisebb időszakaszokban sem jelentkezik javulás és a fáradtság miatt mindig nyűgös, nem fejlődik megfelelően és nem találod vagy nem tudod megoldani a kiváltó okokat, érdemes beutalót kérni alvásambulanciára, ahol kivizsgálják a háttérben található lehetséges okokat. Olykor szervi okok (pl. orrmandulaprobléma, reflux, allergia) állnak a háttérben, máskor idegrendszeri fejlődés-beli problémák, de számtalan egyéb életmódbeli probléma is lehet, amit a vizsgálat során sikerül feltárni.

És, ha még így sem alszik a babád, itt tudok neked segíteni >>

Miért nem alszik jól a baba? És miért van az, hogy néha még a kisgyerekek vagy az óvodáskorú gyerekek sem alszanak jól? A háttérben nem csak a család alvási szokásai állhatnak, hanem egészségügyi okok is. Ezeket szedtem most össze.

Ha a baba vagy a kisgyerek nem alszik jól, azt sokan nevelési kérdésnek gondolják és próbálják rászoktatni őt az önálló elalvásra és a ritkább ébredésre. Ezeknek a szoktatós módszereknek a hátránya, hogy többségében nem a jó alvásra szoktatják rá a gyereket, hanem arra, hogy ha baja van, ne kérjen segítséget (ez pedig maradandó lelki sérüléshez vezet)

Mások keresik a fizikai vagy lelki okokat a háttérben (átrendezik a szobát, lecserélik a kiságyat stb.), ami néha valóban segít is, hiszen például a túl meleg takaró zavarhatja a babát az alvásban, a túl széles kiságyban pedig kevésbé érezheti magát biztonságban. Mások igyekeznek megtalálni a mindenki számára elfogadható és pihentető alvás módját (pl. együttalvás, babaöbölben alvás stb.).

Ha pedig az alvászavarok áthúzódnak a csecsemőkorról a kisgyerekkorra vagy még óvodás- és kisiskolás korban is tartanak, azt betudják a furcsa gyerekkori szokások közé. Pedig gyakran egészségügyi okok állnak a háttérben.

A csecsemők alvási mintázata eltér a felnőttekétől. Újszülöttkorban még nem válik egymástól el a mélyalvás, az ébrenlét és a felszínes alvás, ezért van az, hogy a baba képes akár nyitott szemmel is aludni vagy félig csukott szemmel szundikálni, miközben látjuk, hogy a szeme jár a szemhéja alatt. És ez okozza azt is, hogy sokszor éjszaka is álmában, csukott szemmel sírdogál vagy éppen félálomban kúszik, forgolódik, nyögdécsel a baba. Sokan azt hiszik, ilyenkor egyáltalán nem piheni ki magát, valójában azonban ő ilyen “mozgalmasan” alszik és így is kipihent.

Az első hónapokban megjelennek a rövidebb mélyalvási szakaszok az alvásában, emellett azonban még mindig sok a mozgalmas felszínesebb alvás. 3 hónapos korra éjszaka jellemzően már 45 perces mélyalvási szakaszok után következik 20 perc felszínesebb alvási szakasz és az éjszaka első felében már hosszabban alszik nyugodtabban (vagy legalábbis kevésbé zajosan) a baba, hajnalban pedig gyakrabban ébred fel teljesen.

Az alvás mintázata 2 éves korra válik hasonlóvá a felnőttekéhez, tehát eddigre lesznek nagyjából 3 órásak a mélyalvási ciklusok és ezt követi 15-20 perc felszínes alvási szakasz, amit újra 3 óra mélyalvási ciklus követ.

Az éhség miatt akár másfél-2 éves korig is felkelhet a baba, azonban ez többnyire 3-4 óránként, vagy mindig az éjszaka egy bizonyos pontjátn, azonos időpontokban történik és evés után azonnal vissza tud aludni a baba. Ha azonban összevissza kel, 3-4 óránál sokkal gyakrabban, evés után sem tud visszaaludni, akkor gyanakodhatunk rá, hogy valami más zavarja.

Milyen egészségügyi okok állhatnak az ébredések hátterében?

1. Fogzás Az egyik leggyakrabban említett ok az ébredések hátterében. Néhány baba észre sem veszi, mások hetekig nyűgösek, zavarja őket, megváltozik a nappali viselkedésük is és számos egyéb kellemetlen tünettel is járhat (piros popsi, lágyabb széklet, hőemelkedés stb.) A lehetséges megoldásokról itt olvashatsz

2. Reflux A reflux néha gyorsan kiderül, mert a baba sokat bukik, nem gyarapszik, félrenyel, csuklik és láthatóan kellemetlenül érzi magát ezektől (ha a baba csak sokat bukik, csukik, mohó, de egyébkén jókedvű, jól gyarapszik, akkor nem kell refluxtól tartanunk). A refluxos baba sírós, lassan vagy egyáltalán nem gyarapodik, bukáskor nyűgös, rossz a lehellete. Ennél nehezebben észrevehető az ún csendes reflux, amikor a bukás csak a nyelőcsőig jut, fájdalmat okoz, de nem észrevehető a bukás révén (a rossz lehellet és a nyűgösség azonban itt is megjelenik). Jellemző az is, hogy a refluxos baba nem akar szopizni vagy feszeng, sír etetés közben.

Az alvásnál azt tapasztalhatjuk, hogy a baba evés után nem tud elaludni, nyűgös, bukik, felszínesen alszik és gyakran felriad, általában a bukásra ébred fel. Gyakran nyitott szájjal veszi a levegőt, horkol alvás közben, köhécsel. Többnyire nehezen és nyűgösen alszik el. Jellemző, hogy amikor karban tartod, néha hátrafeszíti a fejét, mert ezzel csillapítja a maró fájdalmat a nyelőcsőben. Ha nem kezelik, akkor súlyos orrmelléküreg- és fülfertőzések vagy légúti betegségek (asztma, tüdőgyulladás, bronchitis) melegágya lehet a reflux.

Reflux gyanúja esetén mindenképpen forduljatok orvoshoz! A házi megoldások (pl. sűrítők és reflux párna) többnyire nem hoznak tartós megoldást.
Korábban bevett szokás volt a refluxos babáknál a refluxpárna alkalmazása, azonban mára kiderült, hogy gyakran súlyosbítja a tüneteket, a sűrítők (pl. Sinlac) alkalmazása ugyan csökkenti a bukást, de a gyomor lassabban ürül ki, ezért erősítheti a reflux egyéb tüneteit és a komplikációkat.

Az orvosi kezelés mellett az altatásban segít, ha hasonfekve altatod a babát és ha nyugtalan, kendőben hordozva segítesz neki ellazulni elalvás előtt.

3. Nem kap levegőt alvás közben

Ha a babád gyakran nyitott szájjal veszi a levegőt alvás közben vagy ha a cicin vagy cumival való altatáskor folyton ki-kiköpi a cumit/cicit és így altatja magát, felmerül a gyanú, hogy megfelelően kap-e levegőt az orrán keresztül.

A szájon át történő légzés többféle problémát is okozhat:

• nem jut elég oxigén a szervezetbe éjszaka, ezért a kicsi gyakran felébred,
• deformálódik az állkapocs
• természetellenes pózban van a nyelv

Ezek miatt a következő jeleket tapasztalhatod a gyermekeden:

• horkol,
• csikorgatja a fogát,
• rossz a harapása, már kiskortól kezdve furán állnak a fogai vagy nehezen érthető a beszéde,
• válogatós, rossz étvágyú,
• nagyon korán kel és nem tud visszaaludni,
• karikás a szeme, napközben is folyton fáradt, emiatt túlpörög, ingerlékeny, könnyen indulatba jön,
• már szobatiszta, mégis néha bepisil nappal, elmúlt 7 éves és még mindig bepisil éjszaka.

Ami okozhatja a nyitott szájjal légzést éjszaka:

1) Száraz levegő A fűtési időszakban sok lakás levegője száraz, ilyenkor előfordul, hogy pusztán emiatt bedugul kicsi az orr, ez azonban “száraz” dugulás, tehát a kicsinek nincsenek náthás tünetei, nem folyik az orra, de mégis be van dugulva. Ilyenkor gyakran a lakás alapos átszellőztetése naponta többször és a szobában való párologtatás megoldja a dolgot (a legjobb hatást akkor éred el, ha erre a célra párologtatógépet használsz). Emellett érdemes minden nap sok időt tölteni a szabadban (ilyenkor általában látszik, hogy elkezd tisztulni a kicsi orra, mert a kinti levegőnek magasabb a páratartalma). Ha még nagyobb óvodás- vagy iskoláskorban is hajlamos erre a gyereked, sokat segíthet, ha jár úszni vagy ha néhány hetente elmentek gőzfürdőzni, de lehet inhalálni is (inkább a nagyobbaknak, akik már tudnak vigyázni, hogy ne égessék meg magukat).

2) Orrmandula és mandula-problémák A túlságosan nagy orrmandula vagy mandula gyakran légúti betegségekkel járnak, ilyenkor gyakran ki is derül, hogy az alvászavarok hátterében is ezek állnak. Sok esetben azonban egészséges a gyerek, mégsem alszik jól és szájon át veszi a levegőt éjszaka – ilyenkor gyanakodhatunk rá, hogy esetleg túlságosan nagy az orrmandulája vagy a mandulája.

A nyitott szájjal légzés miatt túlságosan felületes lesz az alvás, nem alakulnak ki a hosszú mélyalvási szakaszok. Míg csecsemőkorban ez a különbség nem feltűnő, hiszen a babák amúgy is felszínesebben alszanak, addig 2-3 éves korra, amikor a kipihentséghez már szükséges lenne a hosszú mélyalvási szakaszok jelenléte, már jelentős különbségek mutatkozhatnak a gyermek viselkedésében. Azok a gyerekek, akik nem pihenik ki magukat, túlpörögnek és a túlfáradásból fakadóan számtalan viselkedési problémával küzdenek.

Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a túlságosan nagy orrmandula problémája lehet veleszületett és szerzett is. Ha a baba így születik, kezdetben nem tűnik fel a különbség más babákhoz képest az alvás tekintetében csak később kezdenek gyanakodni a szülők, amikor nem javul a kicsi alvása és gyakran azt hiszik, a gyermekük magától ilyen “nemalvós” típus, megbékélnek a gyakrabb ébredésekkel vagy éppen a következetesen mindig hajnalban kelő gyermekükkel.
És olyan is előfordulhat, hogy a kisgyereknél az orrmandula- vagy mandulaproblémák a kisgyerekkori fertőzések során alakulnak ki, nem egyszer orrpolip vagy kikezeletlen fülgyulladás is áll a háttérben. Ilyenkor gyakran csak a rossz alvást tapasztalja a szülő és azt, hogy az eddig jól viselkedő gyerekre hirtelen érkeznek a panaszok. Olyan is előfordul, hogy hiperaktivitásként diagnosztizálják a gyerek viselkedését, mivel nem tud megülni, nyugtalan, nincs türelme, nem tud koncentrálni – holott a viselkedése hátterében a túlfáradás áll.

Ha gyanakszol, hogy nálatok is erről van szó, érdemes orvoshoz fordulni és kivizsgáltatni a kicsit. A fül-, orr-, gégészet mellett valamelyik nagy klinikán található alvásambulanciát is érdemes lehet felkeresni, itt ki tudják mutatni, ha a kicsi alvási mintázata nem megfelelő és segítenek a megoldásban is.

Természetesen a rossz alvás hátterében állhatnak környezeti okok is, de okozhat rossz alvást a nem megfelelő napirendből fakadó túlfáradás és a túlságosan sok inger is.

A szakmai ajánlások (pl. a WHO és az AAP – Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége -) ajánlása általában azt tartalmazzák, hogy biztonságosabb a babát hanyattfekve altatni (elsősorban a bölcsőhalál veszélye miatt) és számos szakember is ezt javasolja. Ugyanakkor a babák többsége jobban alszik hasra fektetve. Most akkor hogyan altassunk? Hason vagy háton? Tényleg annyira veszélyes a hasonaltatás? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.

A bölcsőhalál és a háton altatás

A bölcsőhalál csecsemőkorban (1 éves kor előtt) bekövetkező, minden előzmény nélküli, váratlan halál, amelynek kapcsán sem a kórelőzmény-felvétel, a kórbonctani vizsgálat nem tud kiváltó okot igazolni. A SIDS a csecsemőkori (1 éves kor előtti) halálozások 40-50%-át okozza. Leggyakrabban 1-4 hónapos kor között következik be, utána már csökken az előfordulása, de egészen 1 éves korig előfordulhat. Közép-Európában 10.000 csecsemőből 2,7-et érint.

A csecsemőhalál kialakulásának oka ismeretlen, az eddigi kutatások szerint a légzőközpont fejletlensége, az alvás-ébrenlét zavara és egyes agyi területek mikroszkopikus elváltozásaira gyanakszanak. Azt azonban tudjuk, hogy ezek miatt a babának légzéskimaradásai lesznek és ha ezek 20 másodpercnél hosszabbak, akkor nagyobb valószínűséggel fordul elő a bölcsőhalál. Emellett növeli az esélyt az izomtónus zavar (pl. ha hypotón a baba), a születéskori vagy később fellépő oxigénhiányos állapot, a szívritmuszavar. Sok babánál észleltek bőrszín-eltérést is, ami korábban fellépő oxigénhiányra utal.

Ami növeli a bölcsőhalál kialakulásának esélyét:

– ha a szülők valamelyike dohányzik (akkor is, ha a lakás másik helyiségében teszi azt),
– a szoba túlfűtése, a baba túlöltöztetése,
– ikrek esetében,
– koraszülöttek esetében,
– ha a baba rosszul fejlődött az anyaméhben, korán öregedett a lepény, ezért ún. magzatsorvadás alakult ki,
– ha a várandósság alatt dohányzott vagy drogozott a baba,
– ha a két terhesség között 2 évnél rövidebb idő telt el,
– ha a családban már fordult elő SIDS (ezesetben genetikai oka lehet a dolognak).

A legbiztosabb felkészülés a megelőzés, ezért minden babánál érdemes legalább 6 hónapos (de inkább 1 éves) korig légzésfigyelőt alkalmazni különösen, ha a veszélyeztetett csoportok valamelyikébe tartozik. Nagyon hasznos lehet résztvenni csecsemőújraélesztési tanfolyamon is, ez a légzésfigyelővel együttesen alkalmazva segíthet megmenteni a baba életét.

De mi a helyzet a hátonalvással? Az Egyesült Államokban, ahol az közép-európainál sokkal magasabb (6,9/10.000) a SIDS előfordulása már évtizedekkel ezelőtt azt kezdték tanácsolni a szülőknek, hogy fektessék hanyatt a babákat, ezzel jelentősen csökkentették a bölcsőhalál előfordulását. (Forrás: CNN.com)

Mi van a háttérben? Az, hogy a babák hasonfekve mélyebben alszanak, így ha a többi hajlamosító tényező fennáll, könnyebben kialakulhat a 20 másodperces légzéskimaradás. Így egyetlen egyszerű szabállyal sok családnak segítettek.

De akkor most ez azt jelenti, hogy nem szabad soha hason altatni a babát?

Természetesen nem. Pusztán a hanyattfektetés népszerűsítésével 1994 és 1999 között az USA-ban a bölcsőhalálok számát sikerült évi 5500-ról 3500-ra szorítani, azonban azóta nem történt jelentős változás ebben a számban, ami további kutatásokat indukált. A kutatók arra jutottak, hogy a nem megfelelő altatási szokások legalább ugyanolyan mértékben felelősek a SIDS-es esetekért, mint az altatási testhelyzet. Sok családban bár ragaszkodtak a hanyattfektetéshez, mivel a baba nem igazán akart így jól aludni, bevezettek új szokásokat is az altatáshoz pl. szorosan pólyázás, hintában altatás, együttalvás, aminél viszont nem tartották be a biztonsági előírásokat, így a bölcsőhalálos esetek száma újra emelkedni kezdett.

A megelőzés legjobb módja, ha betartjuk a biztonságos altatás szabályait:

– Jól illeszkedő kemény matracot használjunk.
– Ne használj párnát, nem szabad a babát állatbőrön vagy bármilyen fejet alátámasztó eszközön altatni (ha nem szeretnéd, hogy a matracot vagy a lepedőt lebukizza, tegyél a feje alá jól kifeszített tetrapelenkát, vagy gumival a matrachoz rögzíthető alátétet)!
– Ne legyenek a kiságyban felesleges játékok, alvósállatka, nyálkendő vagy más tárgy, ami alá beszorulhat, amit a fejére húzhat! Ha van rácsvédő, az erősen legyen rögzítve úgy, hogy a baba feje ne kerülhessen alá!
– Ne altasd egy ágyban a testvéreket! (pl. ikreknél a két babát)
– Ha együtt alszol a babával, tartsd be a biztonságos együttalvásra vonatkozó szabályokat valamint altass babaszigetben vagy babaöbölben!
– Ne öltöztesd túl a babát, ne fűtsd túl a szobát! (alváshoz a 21 fokos szoba bőven elég, elalvás előtt szellőztesd ki alaposan a szobát télen is!)
– A baba legyen teljesen dohányfüstmentes környezetben, otthon ne dohányozzatok!
– Ha lehetséges, anyatejjel tápláld a babádat, ez is csökkenti a bölcsőhalál előfordulását, mert az anyatejes babák éberebben alszanak.

Hason vagy háton aludjon a baba?

A háton altatás előnyei

– a baba légutai szabadon vannak,
– a baba szabadon mozoghat, nézelődhet,
– a baba nem alszik olyan mélyen, ezért csökken a SIDS kialakulásának esélye.

A háton altatás hátrányai:

– a baba a mozgásával felébresztheti magát,
– a baba a mozgásával ébren tarthatja magát, nehezebben tud elaludni (ezen laza pólyázással lehet segíteni),
– bukós babáknál fennáll a veszélye, hogy a buki visszacsurog és a légutakba kerül,
– nem érzi fizikailag biztonságban magát, ami kiváltja nála a Moro-reflexet (kapaszkodó reflex, a baba széttárja a karját és nem vesz levegőt), ez olykor affektív apnoéhoz vezet.

A hason altatás előnyei

– a baba könnyebben alszik el,
– a baba mélyebben és zavartalanabbul alszik,
– ha a baba bukik, a buki kifolyik a száján,
– a hasfájós babáknál csillapítja a fájdalmat és segít a nyugodt alvásban, a refluxos babáknál csillapítja a nyugtalanságot és a tüneteket.

A hason altatás hátrányai:

– mivel a baba mélyebben alszik, könnyebben kialakul a légzéskimaradás,
– ha túl sokat bukik, a légutakba kerülhet (ezt kiküszöbölhetjük azzal, ha nedvszívó anyagra fektetjük, a gumival rögzíthető matracvédők alkalmasak erre).

A köztudatban kevésbé van benne, hogy létezik egy harmadik lehetőség is: az oldalra fektetve altatás. Ezt a legkönnyebben úgy tudod megoldani, hogy az erre a célra tervezett háromszög alakú szivacsot használod, de egy stabil szopipárnával is megtámaszthatod a baba hátát.

Az oldalra fektetve altatás előnyei

– ha a baba bukik, nem nyeli vissza, ezért ebben a helyzetben a legkisebb a fulladás veszélye,
– szabadabban tud mozogni és lélegezni.

Az oldalra fektetve altatás hátrányai:

ebben a testhelyzetben gyakoribb a hasfájás, mint hasonfekve, de kisebb, mint háton.

No, de akkor, hogy is aludjon baba? Hason? Háton? Oldalt?

Az első hetekben érdemes kifigyelni, milyen testhelyzetben tud a babád a legkönnyebben elaludni és hogyan tud a leginkább zavartalanul pihenni. Próbáljatok ki több testhelyzetet és altatási módot, altassátok a babát a közeletekben kiságyban, ha a kiságyban nem alszik jól, érdemes kipróbálni a bölcsőt, nappal elaltathatjátok hordozókendőben, kipróbálhatjátok a fehér zajt, a hanyattfekvő baba aludhat laza pólyában vagy egy takaróba lazán becsomagolva (a szoros pólyázást 2 éves koron túl nem ajánlják, mert könnyen túlmelegedéshez vezethet és a babát is zavarja)!

Nagyjából 4-6 hónapos kortól a legtöbb baba már magától is képes a számára legkényelmesebb testhelyzetet felvenni alváskor, ilyenkor már nem kell csak egyféle testhelyzetet erőltetni és nem szükséges átfordítani, ha megfordult.

Hogyan altassunk biztonságosan hason?

Ha a babád nem tartozik a veszélyeztetett csoportba (egészségesen született, nem volt oxigénhiánya, nem koraszülött) és legjobban hason tud aludni, nyugodtan altasd így, de tartsd be a biztonságosan hason altatás szabályait:

– Kemény legyen a matrac!
– Ne használj párnát és ne legyen semmi a kiságyban, ami alá bekerülhet a feje!
– Legyen a baba alatt légzésfigyelő és minden alkalommal kapcsold be!
– Tanuld meg a csecsemő újraélesztést!
– Ne öltöztesd túl a babát, ne használj vastag takarót! A szobát szellőztesd ki lefekvés előtt, melegben legyen bukóra nyitva az ablak!
– Ha a babád soka bukik mindenképpen legyen a feje alatt nedvszívó réteg!
– Ha hason alszik a baba, ne kapjon cumit, vagy ha így alszik el, amikor elaludt, vedd ki a szájából!

Nem alszik jól a babád? Itt tudok segíteni neked >>

Mindenkivel előfordul, hogy megszomjazik éjszaka, azonban mi a helyzet akkor, ha a babád éjszaka rengetegszer ébred és csak ivás közben alszik vissza? Ha állandóan teli a pelus, mert éjjel akár hatalmas adagokat is megiszik? Mi állhat ilyenkor a háttérben? Meddig normális ez és hogyan változtassunk rajta?

1. Száraz a lakás levegője

Ha a nagymértékű vízivás, állandó szomjúság a fűtési szezonban jelentkezik, jó esély van rá, hogy száraz a lakás levegője és a babád emiatt szomjazik meg éjszakánként. Párologtatással lehet ritkítani az ébredések számát, ezt a legegyszerűbben úgy oldhatod meg, ha a fűtőtestre helyezel egy vízzel teli tálat (kerámia vagy fém, semmiképpen sem műanyag, mert az megolvadhat!), de lehet vásárolni is profi párologtató gépeket, amikkel beállíthatod az ideális páratartalmat a szobában.

2. Szomjas

Nagy melegben a felnőttek is többet izzadnak és gyakrabban kelhetnek fel inni éjszaka, azonban a babák és a kisgyerekek hőszabályozása még nem olyan jó, mint a felnőtteké, ők könnyebben túlhevülnek, kevesebbet izzadnak és, amikor alvás közben melegük van (akár normál szobahőmérsékletnél is, ha egy kicsit vastagabb a takaró vagy túl meleg a ruhájuk), nem takaróznak ki ösztönösen (vagy nem tudják levenni magukról a ruhát) ezért felébrednek és vízivással hűtik le magukat. Ügyelj rá, hogy a baba ne legyen túlöltöztetve éjszakára sem, alaposan szellőztesd ki a szobáját esténként és nem kell túlfűteni sem a szobáját.
Ha a kisgyereked már megbízhatóan, önállóan alszik, nyugodtan oda tehetsz az ágya mellé, számára is elérhető helyre egy adag vizet éjszakára, hogy tudjon inni, amikor megszomjazik.

Biztonsági okokból (ne tudja félrenyelni vagy kiönteni) jobb szelepes üveget választani erre a célra, amiből nem folyik túl gyorsan a víz. Másfél-2 éves kor között már képesek megtanulni a kisgyerekek önállóan inni éjszakánként.

3. Nem a víz kell, hanem Anya

Előfordulhat, hogy a gyermekednek nem a vízre van szüksége igazán, hanem az általad nyújtotta biztonságra. Ilyenkor csak néhány kortyot iszik (vagy azért iszik sokat és sokáig, mert tudja, hogy csak addig vagy vele) és elutasítja az önálló ivás lehetőségét, mint ahogyan azt is, hogy éjszakánként más menjen be hozzá, csak te vagy a jó. Ilyen esetben általában az ébredések hátterében valamilyen más zavaró körülmény van, a hozzád való ragaszkodást pedig a szeparációs szorongás okozza.
Erősödhet ez a szokás olyankor, amikor sok változás veszi körül (szobatisztaságra szoktatás vagy a szobatisztasággal kapcsolatos szorongás, bölcsikezdés, ovikezdés, testvére születik stb.) a kicsit, ilyenkor a megoldás nem az éjszakai vízivás visszaszorítása, hanem az új élmények, a számára nehézséget okozó helyzetek megoldása, az érzései feldolgozása játékos módon.

4. Éhes

Előfordul, hogy a baba szimplán csak éhes és emiatt ébred fel. Különösen az 1 év alatti babáknál fordul elő (de nagyobbakkal is megesik), hogy korábban éjjel többször ébredt enni, aztán elmaradnak az éjjeli etetések és amikor újra ébredni kezd a baba vagy nem megszokott időpontban kel, akkor az anya azt hiszi, hogy csak szomjas és vízzel kínálja meg. A baba elfogadja a vizet, majd visszaalszik, de rövid idő (gyakran akár 45-60 perc) elteltével újra ébred és megint sír, ekkor ismét vizet kap, amivel gyorsan eltelik, de mivel nem lakik jól újra hamar felébred és így tovább. Aztán, amikor elkövetkezik az etetésidő, anya megeteti és onnantól hosszabban alszik a baba.

Hogy lehet ez? Hát úgy, hogy már az első ébredésnél éhes volt!

Ahogy a baba súlya nő, a tápanyagigénye is megnő (pl. egy 7 kilós test fenntartása, mozgatása több energiát kíván, mint egy 5 kilósé, ráadásul a kor előrehaladtával a babák egyre aktívabbak, egyre többet mozognak, ezért is igényelnek több táplálékot), ezért előfordulhat, hogy a korábban éjjel már nem vagy csak 1-2 alkalommal étkező baba ismét megéhezik egy új időpontban. Ha ilyenkor megetetjük és jóllakik, utána már nem fog felébredni és elmarad a rengeteg vízivás is.

5. Szopizni vágyik

A szopómozgás megnyugtató a baba számára, ezért szeretnek a babák szoptatás közben aludni vagy a cumisüvegen, cumival a szájukban szunyókálni. Sokan alkalmazzák a szopiról vagy az éjszakai tápszerről leszoktatásra azt a megoldást, hogy helyette vizet adnak a babának, azonban arra nem gondolnak, hogy a kicsik erre is rá tudnak szokni, különösen, ha az éjszakai szopi nem a táplálék, hanem a biztonságérzet, az összebújás miatt volt fontos a számukra.
Néha ilyenkor segít, ha víz helyett cumit kezdesz adni neki, vagy ha megkapja az éjszakai összebújást, testközelséget vagy egyszerűen csak magad mellé veszed a éjszakai ébredés után és együtt alszotok tovább, de nem adsz neki innivalót (kivéve, ha tényleg szomjas).

6. Jön a foga

Amikor jönnek a fogak (különösen a hátsó kisőrlők), a hűs víz átmenetileg csillapíthatja a fájdalmat és utána könnyebb a visszaalvás. Ha a babád nappal is a fogzás jeleit mutatja (nyálzik vagy sokat piszkálja a száját, masszírozza az ínyét, esetleg más fogzós tünetei vannak) és éjjel is gyakran, rendszertelenül és nyugtalanul ébred, akkor jó eséllyel a fogzás zavarja meg az álmát és ezen kell segítened ahhoz, hogy jobban aludjon. Víz helyett a visszaalvásban segíthet a fogzáskönnyítő gélek használata is.

Lehet, hogy ez tényleg csak egy rossz szokás?

A fentiekből látszik, hogy az éjjeli vízivás nem rossz szokás, hanem valami más ok van a hátterében. Azonban előfordulhat, hogy a kisgyermek már jó ideje mindig iszik éjjel és minden igyekezeted ellenére nem csökken az éjszakai ivászatok száma. Mi állhat ilyenkor a háttérben?
Gyakran az, hogy az ivás, ami a szomjúság, éhség vagy más ok miatt került be az éjszakai menetrendbe mostanra szokássá szilárdult.

A kisgyerekeknek a szokások, az állandóság biztonságérzetet, kapaszkodót ad, ezért valahányszor felébred, mindig inni szeretne majd.

Ha tehát úgy érzed, a fenti okok ellen már mind tettél, de a gyermeked még mindig sokat iszik éjjelente, azt tudod tenni, hogy elkezdesz változtatni a visszaalvás módján. Elvenni, hirtelen teljesen megtiltani soha nem szabad, mert az általában visszaüt és később még jobban ragaszkodik ahhoz a kisgyerek, amit el akartak venni tőle, így még nehezebben szokik le róla. Amit tehetsz, hogy más módon adod oda a vizet, pl. egy pohárban kínálod meg (mert ebből másként kell inni, nincs szopómozgás egyáltalán), ezért elsőként csak a szopizás szokásától kell megválnia a kicsinek, a víztől nem és utána már az ivás iránti igénye is könnyebben elmarad majd. Azoknál a gyerekeknél, akik még nem tudnak pohárból inni vagy nagyon ragaszkodnak a cumisüveghez, a szívószálas pohár használata javasolt, ezt könnyebben el szokták fogadni, mint a merev csőrű itatópoharakat vagy a sima poharat, viszont ugyanúgy nem lehet belőle szopizva inni, ezért könnyebb az elhagyása a későbbiekben.

Mi állhat még a túl sok ivás hátterében?

Bár sokan pusztán rossz szokásnak hiszik, előfordulhat, hogy a sok ivás hátterében egészségügyi probléma áll, ezért ha nem csak átmeneti, néhány hétig tartó dologról van szó, vagy a gyermeked nappal is nagy mennyiséget iszik, érdemes kivizsgáltatnod őt, hiszen veseproblémákra, anyagcserezavarra vagy akár cukorbetegségre is utalhat az állandó ivás!

Fontos azt is tudni, hogy ha nem vízből, hanem például kakaóból vagy teából iszik meg nagy mennyiséget éjjel a kicsi, az önmagában is okozhat problémát, ezekben ugyanis cukor és/vagy koffein is található, ami önmagában okozhatja az egyre gyakoribb ébredéseket és a nyugtalan alvást.

The post Csak vízzel alszik el a babám: Mit tegyek? first appeared on Kismamablog.

A baba éjszakai ébredései az anya számára is kimerítőek tudnak lenni különösen, ha már régóta tartanak, de mindez eltörpül az aggodalom mellett, hogy vajon a csecsemőt mennyire viselik meg a gyakori ébredések vagy az esetenkénti éjszakai hosszabb ébrenlét. Lehet, hogy túl keveset alszik éjjel a baba? Honnan tudhatjuk, ha nem alszik eleget és milyen következményei lehetnek a túl kevés éjszakai alvásnak?

Mekkora a baba éjszakai alvásigénye?

Az éjszakai alvásigény függ a gyermekünk korától és attól is, milyen nappali alvási szokásokkal rendelkezik és van-e megfelelő napirendje.

Mi a különbség a nappali és az éjszakai alvás között? Míg a baba nappali alvása felületesebb, addig az éjszakai sokkal mélyebb.

Újszülöttkorban még nem tér el egymástól a nappal és az éjszaka, a baba még ugyanolyan felszínesen alszik éjjel és nappal, ezért fordulhat elő az, hogy sokszor álmában forgolódik, sírdogál, cuppog és egyéb aktivitásra utaló dolgokat csinál.

Legkésőbb 4-6 hetes korra azonban már megtanulja, mikor van a nappal és az éjszaka és nappal már csak rövidebbeket alszik, este pedig lefekvés előtt már tovább van ébren és nyugodtabban alszik éjjel, kevesebbet mozog.

A nappali alvásigénye az életkorral fokozatosan csökken, míg 3 hónaposan jellemzően 3x 1-2 óra alvást igényelnek a babák nappal (de előfordulnak olyan babák is, akik megelégszenek 3×30-45 perc alvással), addig 6-9 hónapos kor között a legtöbb baba már csak 2×1,5 óra nappali alvást igényel, 12-18 hónapos kor között pedig áttérnek az egyszeri hosszabb (1-3 óra) nappali alvásra, 2-5 éves kor között pedig ez még tovább csökken, sok kisgyerek óvodáskorban már el is hagyja a nappali alvást.

Ezzel szemben az éjszakai alvásigény szinte változatlan:

• újszülöttől 3 hónapos korig 9-11 óra (2-3 óránkénti ébredésekkel)
• 3-5 hónapos korban 10-11 óra (3-4 óránkénti ébredésekkel és ebben lehetséges, hogy az éjszaka első felében egy ébredés már kimarad, így 5-6 órát egyben alszik a baba)
• 5-18 hónapos korig 11-12 óra (1-2 ébredéssel)
• 18-36 hónapos korig 10-11 óra (1 ébredéssel)
• 3 éves kortól 10-11 óra (egyhuzamban)

Fontos tudni, hogy ezek az alvásigények nagy egyéni eltérést mutatnak és semmiképpen sem tekinthetőek kötelező érvényűnek vagy ajánlásnak, ezek a számok az átlagos statisztikai adatokat mutatják, amiket irányadóként érdemes kezelni elsősorban. Minimális eltérésnél nem beszélhetünk arról, hogy túl keveset aludna a baba vagy, hogy alvászavarai lennének.

Azt is érdemes észrevenni, hogy a legtöbb kisgyerek 2-3 éves korig legalább egyszer felkel még éjszaka akkor is, ha nincs semmi baja, egyszerűen csak éhes vagy szomjas lesz éjszaka. Az ébredések számát azonban sok egyéb tényező is befolyásolhatja, amik között lehetnek környezeti, egészségügyi és pszichés okok is.

Túl keveset alszik éjszaka a baba? – Honnan tudhatjuk?

Pusztán az ajánlott alvásmennyiségből nehéz megmondani kipihente-e magát a baba, mint ahogy abból sem állapíthatjuk meg egyértelműen, hogy hányszor kelt fel éjszaka vagy hogy forgolódott, mozgott-e álmában. A babák alvása ugyanis nagyon felszínes és sokkal több felszínes alvási szakaszuk és mikroébredésük van egy éjszaka folyamán, mint egy felnőttnek.

A babák alvási mintázata nagyjából 2 éves korra válik hasonlóvá a felnőttekéhez, innentől képesek zavartalanul átaludni az éjszakát (ha egyébként más zavaró tényezők nem állnak fent).

– 3 hónapos korra nagyjából 30 perc mélyalvást követ 15 perc felszínes alvás (sok szülő tapasztalja, hogy kb. 30-45 perces ciklusokban ébred a baba a nappali alvásokból),
– 6 hónapos korra nagyjából 40-45 perces egy mélyalvási ciklus és ezt 10-15 perc felszínes alvás követi,
– 1 éves korra ez nagyjából másfél órásra nő (60-80 perc mélyalvás után 10-15 perc felszínes alvás),
– 2 éves korra pedig éjszaka nagyjából 3 órásak az alvásciklusok.

Emellett, ahogyan a felnőttek is felszínesebben alszanak hajnalban, a babák és a kisgyerekek is könnyebben felriadnak már ilyenkor. 1-2 éves kor között pedig az sem ritka, hogy felébrednek és akár 1-2 órát is ébren vannak, nem tudnak visszaaludni.

Honnan tudhatod biztosan, ha túl keveset alszik a babád?

1. Az éjszaka folyamán összevissza ébred, nincs rendszer az ébredéseiben.
2. Amikor felébred nehezen alszik vissza, önmagában az etetés vagy a megszokott altatási módszerek (pl. cumi) sem segítenek a visszaalvásban.
3. Gyakran ébred éjszaka sírva, hisztizve.
4. A nappali alvásaiban sincs rendszer, nehezen alszik el, nyűgös, összevissza alszik, nincs nagyjából kiszámítható napirendje.
5. Nappal is nyűgös, rosszkedvű, hamar sírva fakad vagy hisztizni kezd, nem mélyül el a játékaiban szívesen, ingerlékeny, türelmetlen.
6. A túlfáradás tipikus jeleit mutatja: nem érdeklik a környezetében az új tárgyak és emberek, a tekintetével kerüli a stimuláló dolgokat, a fülét, orrát vagy a szemét dörzsöli, furcsán pislog (mintha le akarna csukódni a szemhéja, de aztán gyorsan kinyitja).

A túl kevés éjszakai alvás következményei

Ha a baba nem alszik eleget, az több területen is hatással van a viselkedésére és a fejlődésére. Bár a szakirodalomban létezik a viselkedési inszomnia fogalma a kisgyermekek esetén (ez az a jelenség, amikor egy kisgyerek képtelen egyedül elaludni és kizárólag szülői segítséggel képes az alvásra – ami nem csak az elalvást jelenti, hanem folyamatos segítséget az alváshoz, pl. végig ölben kell tartani vagy szoptatni kell), ez azonban nem vonatkoztatható a csecsemőkre, ilyen összefüggésről nincs tudományos kutatás, ami valószínűleg azért van, mert a csecsemők természetes és ösztönös igénye, hogy segítséget kapjanak az el- és visszaalváshoz, valamint gyakran még esznek is éjszaka.

De akkor mit is okoz a túl kevés alvás?

1. Viselkedési problémák: a fent már említett ingerlékenység mellett, ha a baba folyton fáradt, emiatt nincs kedve, ereje felfedezni a világot, ez hosszú távon kihatással lesz az összes többi fejlődési folyamatra is.

2. Az alvásmegvonásban szenvedő babák nehezebben ébrednek fel, miután elaludtak (Franco, 2004). Sokan azt hiszik, a bölcsőhalál elsősorban a túl mélyen alvó babákat fenyegeti, azonban épp ellenkezőleg: a nyugtalanul alvó, gyakran ébredő és emiatt kialvatlan babáknál 6 hónapos kor alatt megnő a bölcsőhalál esélye is (Jennum, 2013)

3. A csecsemőkori kialvatlanság hozzájárul a későbbi alvászavarok kialakulásához is, beleértve a felnőttkori alvási apnoét is. (Canet, 1985)

4. Ha a baba túl keveset alszik, érzékenyebb lesz a fájdalmakra. (Simpson, 2019)

5. Egy nemrégiben készült tanulmány arra utal, hogy a krónikus rövid alvás kockázati tényező lehet az önszabályozási problémák kialakulásában. Azok a gyermekek, akik 3 hónapos korukban kevesebbet aludtak, mint társaik, 24 hónapos korban nagyobb eséllyel éltek meg önszabályozási hiányt, azaz kisebb volt az önkontrolljuk, könnyebben kiborultak, hisztisebbek voltak, mint az alváshiánnyal nem küzdő társaik (Morales-Munoz, 2020).

6. Egy óvodás korúakat vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a kiskoruk óta alváshiánnyal küzdő gyerekek gyengébb társadalmi készségekkel és kisebb befogadó szókinccsel rendelkeznek, gyengébbek az empátiás készségeik és az érzelmi intelligenciájuk is. (Vaughn, 2015).

Mit lehet tenni? Hogyan segíthetünk a túl keveset alvó babán?

1. Figyelj oda azokra a környezeti, egészségügyi és pszichés faktorokra, amik felébreszthetik (itt foglaltam össze őket) és ha valamelyik területen segítségre van szüksége, oldd meg az okokat!

2. Ha krónikus fáradtság miatt nem alszik a babád és már teljesen átláthatatlan a napirendetek, két lépcsőben érdemes megoldanod a problémát: először érd el, hogy bármilyen módon kipihenje magát és utána változtass az alvási szokásokon. Ennek a kivitelezéséről itt írtam.

3. Figyelj oda a saját viselkedésedre is! A baba érzi, ha feszült és stresszes vagy és ilyenkor még kevésbé tud elaludni. Azért nem alszik el a babám, mert én stresszes vagyok?

4. Napirend és lefektetési rutin kialakítása: az elalvás függ attól, hogy a baba eléggé fáradt-e már, ugyanakkor attól is, hogy olyan rutin szokásokkal segítsd az elalvását, amiből felismeri, hogy mit kell tennie, ugyanakkor amik el is lazítják. Az ellazulás többféle módon jöhet létre, minden baba mást szeret. Akkor fog tudni könnyedén el- és visszaaludni, ha a számára megfelelő módon altatod el. Gyakori hiba, hogy az altatási rutin túl hosszú (1-2 órára nyúlik, az ideális a 20-30 perc) vagy túl komplex (hinta, mese, éneklés, ringatás, etetés – ez már így túl sok, felébred tőle a baba ahelyett, hogy ellazulna, általában 2-3 dolog elég, pl. babamasszázs után éneklés vagy meseolvasás után ringatás)

5. Fölösleges ingerek kizárása: éjszaka ne égjen a villany, ne kapcsolj lámpát, ha felkel a baba, ne beszélgess vele, ne nézz a szemébe , csak akkor cserélj pelenkát, ha nagyon tele van! Lehetőség szerint ne nézzetek tévét, telefonozzatok a szobában, ha a baba már alszik és a az esti altatást követő időszakban a lakás többi részében se legyen túl hangos a tévé/számítógép. Sokat segít az altatásban és a minőségibb alvásban, ha a lefektetés előtti időszakban már csak kisebb fények égnek a lakásban (pl. fürdetésnél csak egy kisebb lámpa világít, pelenkázásnál elég egy kislámpa fénye, a szoptatás alatt meg már egyáltalán ne égjen a lámpa), ez ugyanis segít a szervezet belső cirkadián ritmusát is az éjszakára hangolni.

Nem alszik jól a babád? Már mindent kipróbáltál, de még mindig nem oldódtak meg az alvással kapcsolatos problémáitok? Itt tudok segíteni neked >>

Kisebb babáknál is előfordul, de az 1-2 éveseknél még gyakrabban, hogy éjjel felébrednek és órákat ébren vannak. Mi okozza ezt és hogyan lehet megoldani?

Az éjszaka kettéválasztásának is nevezik azt a jelenséget, amikor a baba felébred és több óra hosszan ébren van. Az oka az, hogy az alvási késztetés és a cirkadián ritmus elválik egymástól.

Mi az az alvási késztetés? A homeosztatikus alvási késztetés ösztönös folyamat, gyakorlatilag azt jelenti, hogy minél tovább vagyunk ébren, annál álmosabbak leszünk és a szervezetünk egyre inkább vágyik pihenni, azaz aludni.

Mi az a cirkadián ritmus? A szervezet cirkadián ritmusának (élettani napszaki ritmusának) nevezzük azokat a biológiai folyamatokat, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek.

Újszülöttkorban a cirkadián ritmus még nem alakult ki, ezért gyakori, hogy a nappal nyugodtan alvó baba éjjel összevissza ébred, éber, összecseréli a nappalt az éjszakával vagy hosszan ébren van az éjszaka egy részében. Itt írtam róla, mit lehet ilyenkor tenni

A nappal és éjszaka ritmusát nagyjából 6-8 hetes korra a legtöbb baba magától vagy kis segítséggel megtanulja, azonban vannak tényezők, amik újra összezavarhatják a kicsit:

• a téli időszakban többet van sötét és sokan kevesebbet vagy rövidebb ideig vannak a szabad levegőn,
• a modern lakások mesterséges fényei, a túl sok és túl erős világítás azt üzeni a szervezetnek, hogy nappal van, akkor is, ha már este van,
• a túl rohanós napok, a laza napirend, a túl sok inger kibillenti a kisgyereket a megszokott ritmusából,
• az alvási szokások variálása (felébresztik a délutáni alvásból, hogy este időben feküdjön le, visszaaltatják délután, hogy hosszabban aludjon, felkeltik reggel, túl korán vagy túl későn fektetik le – nem figyelembe véve, hogy ő magától mikor álmosodik el, mikor és mennyi pihenést igényelne)

A cirkadián ritmus mellett a kisgyerekek alvási késztetése is felborulhat, ha:

• túl sok inger éri őket, ezért túlfáradnak,
• túl későn fekszenek le, emiatt túlpörögve fekszenek le és ezt az idegrendszer még nem tudja kezelni,
• túl korán fekszenek le, ezért még nem elég erős az alvási késztetés,

Fontos tudni, hogy az alvási késztetés az életkorral változik: minél idősebb lesz a gyermekünk annál inkább érzi, hogy fáradt és aludna. A cirkadián ritmus kialakításában viszont mi is közreműködhetünk azáltal, hogy figyeljük a gyermekünk jelzéseit és megfelelő stabil napirendet és alvási körülményeket alakítunk ki neki.

Mikor fordul elő gyakrabban a hosszú éjjeli ébrenlét?

2 olyan időszak van a baba életében, amikor minden igyekezeted és a korábbi jó alvási szokások ellenére is nagyobb eséllyel fordul elő a hosszú éjjeli ébrenlét:

1. Amikor valami újat tanul a baba

Ilyenkor még félálomban is gyakran “gyakorolja” az új mozgásformát vagy éppen feláll, beszélget, forgolódik, emiatt eleve később és nehezebben alszik el, amikor pedig félálomba kerül, gyorsan felébreszti magát. Ezek általában átmeneti időszakok (1-2 hét) és ha következetesen ragaszkodsz a korábbi alvási szokásaitokhoz, túlesik rajta és újra mélyebben és nyugodtabban alszik majd.

2. Amikor változnak a nappali alvási szokások

Az éjszakai “felébred és órákig ébren marad”-jelenség néha annak a jele, hogy a gyermeked készen áll elhagyni valamelyik nappali alvást, például 3 alvásról áttérne a kettőre, vagy a kettőről az egyre. Hogyan tudsz a nappali alvások elhagyásában segíteni neki? Erről itt olvashatsz

Mit lehet ilyenkor tenni?

1. Kezdj el alvásnaplót vezetni, amiben leírod, hogyan aludt nappal (mikor feküdt le, mennyit aludt, mikor ébredt) és hogyan éjszaka!

Ebből kiderül, mennyit is alszik valójában és esetleg észreveheted azt is, milyen összefüggések vannak a nappali alvása és az éjszakai ébrenléte között. Gyakori például, hogy ha egy totyogó nappal kevesebbet alszik vagy kimarad az alvás, akkor éjjel is éberebb, rosszabbul alszik. A kisebb babáknál pedig éppen fordítva szokott lenni: ha nappal sokkal hosszabbakat és gyakrabban aludt, akkor éjjel nem alszik olyan jól.

2. Figyelj a nappali altatásra! Ha már nehezen alszik el a megszokott időpontban, tiltakozik, rövidebben alszik, mint a megszokott, talán már elhagyna egy nappali alvást (pl. áttérne két alvásról az egyre)

3. Figyeld a baba alvásigényét! A babák alvásigénye egyéni, vannak kevesebbet és többet alvó babák, de az mindig árulkodó, mennyire nyűgös, fáradt egy baba. Mivel a babák alvási szakaszai rövidebbek, ők kipihenik magukat úgy is, ha sokszor piciket alszanak, az ő kipihentsége nem áll összefüggésben a tiéddel, hiszen egy felnőttnek hosszabb alvási szakaszokra van szüksége ahhoz, hogy kipihenten ébredjen. Attól, hogy anya fáradt a kevés alvástól, a baba még boldog és jól fejlődik ugyanannyi alvástól.

Érdemes tehát megfigyelned, vajon ő mennyire kiegyensúlyozott, fáradtnak tűnik-e, nincs-e olyan, hogy túlfárad és emiatt nyűgös, kezelhetetlen. Ha igen, akkor több pihenésre van szüksége.

4. Ügyelj az alvás-ébrenlét egyensúlyára! Ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő mértékű alvási késztetés, a kicsinek el kell fáradnia, de nem szabad túlfáradnia. A sok szabad levegőn és mozgással töltött idő kedvez az egészséges fáradtságnak és alvásnak, a zárt térben, mesterséges ingerek (tévé, kütyük, mesterséges fények stb.) között töltött idő csak elfárasztja a gyereket, de egyben túl is terheli az idegrendszert. Érdemes figyelembe venni a WHO ajánlását az életkor szerinti minimum mozgásra és képernyő előtt töltött időre vonatkozóan.

5. A mozgásfejlődés miatt ébred? Megfigyelhető, hogy sokkal több az éjjel ébren töltött idő akkor, amikor valami újat tanul a kicsi. Jellemzően a mászás, a felállás, a járás és a beszéd elkezdésének időszaka lehet ilyen nagy fejlődési ugrás, amikor a baba éjjel is az új tudományát gyakorolja. Ezekben az átmeneti időszakokban 2 dolgot tehetsz:

(1) Nappal rengeteg időt és lehetőséget adsz neki arra, hogy gyakorolja az új képességeit! Lehetőség szerint keveset ültesd, hadd mozogjon szabadon, ha elmentek otthonról akkor is minél kevesebbet legyen ültetve és minél több lehetősége legyen használni az új képességeit (pl. a parkban sétálva kiveheted a babakocsiból és egy takaróra letéve mászhat, a játszótéren is ki lehet venni és állhat a pad mellett, gyakorolhatja a lépkedést, adj rá olyan ruhát, amit összekoszolhat)

(2) Függetlenül attól, hogy átmenetileg nehezebbek az éjszakák, ne változtass az alvási/altatási szokásokon. A fejlődési szakaszokon gyorsan átesik a baba, de a kialakított új szokások hosszasan megmaradnak.

Csak figyelmet akar és ezért van fent éjszaka?

Gyakran hallom szülőktől, hogy “csak azért ébred fel éjjel, mert figyelmet akar” vagy “rossz szokásból kel fel”. Mindkettő tévedés. A baba nem kel fel, ha nincs semmi baja. A megnyugváshoz, újra elalváshoz biztonságérzetre van szüksége és ezt értelemszerűen a szüleiből nyeri, az ő segítségüket kéri hozzá, de ez nem rossz szokás, hanem a biztonságos kötődés jele.

Kisgyerekkorban (1,5-2 éves kor után), ha valami nagy változás van a kicsi életében, amit nem tud feldolgozni, előfordulhat, hogy ez éjjel is megzavarja az álmát. Például elkezdi a bölcsődét. Ilyenkor nappal kevesebbet van velünk és sokan azt hiszik, azért van ébren, mert éjjel “bepótolja” azt az időt velünk, ami nappal kimaradt. De valójában nem erről van szó.

Az ébrenlétek oka ilyenkor az, hogy az új helyzetben sok új dologra kell figyelnie (új szabályok, önállóan megoldandó feladatok, érzelmek, számára megterhelő helyzetek feldolgozása egyedül – mert Anya nincs vele a bölcsiben) és ezt még az első időszakban mind egyedül kell feldolgoznia. Ez stresszforrás számára és túl is terheli, emiatt nyugtalanabbul alszik, ha pedig felébred, akkor nehezen alszik vissza.

Hasonló ez ahhoz, amikor felnőttként egy számunkra megterhelő stresszes időszakot élünk át, ami miatt esténként nehezen alszunk el és ha éjjel felébredünk, akkor is rögtön ezen jár az agyunk, emiatt nem tudunk visszaaludni.

Ilyen új helyzetekben, mint pl. egy testvér születése, beszoktatás, költözés, szobatisztaság elsajátítása (ez is fárasztó és sok koncentrációt igénylő dolog a gyerek számára, amire nincs felkészülve), segíthetünk a gyermekünknek azzal, ha nappal segítünk neki feldolgozni az új élményeit, érzéseit.

Hogyan?

• sok-sok mozgással a szabad levegőn, hogy kiugrálja, kiadja magából a feszültséget,
• bábozással: játsszátok el az új helyzeteket, amikkel találkozik, játsszatok ovisat, kistestvéreset, próbálja ki magát több szerepben is (pl. legyen ő az óvónéni)
• mesével: mesélj neki sok-sok történetet, amiben a számára nehezen feldolgozható új helyzet szerepel

Légy türelmes! Az alvási mintázat fejlődik az idegrendszeri fejlődéssel, de befolyásolható a környezet, a szokások megváltoztatásával is. A kapkodás, kísérletezés csak összezavarja a gyereket és állandósítja a problémát, a következetes változtatás viszont általában 7-10 nap alatt már látványos eredményeket hoz.

Sokat beszélünk alvásról, altatásról, de kevesebbet arról, milyen tényezők segítenek a könnyebb elalvásban és a pihentetőbb alvásban. A megfelelő alvási szokások és környezet kialakítása a csecsemők és kisgyerekek számára különösen fontos, hiszen ők a nulláról indulnak ebben, most tanulják, hogyan kell elaludni és aludni. Hogyan alakítsd ki ezt a környezetet és találd meg azokat a szokásokat, amik a te babádnak segítenek a nyugodt és pihentető alvásban?

Alvásra minden embernek szüksége van, azonban az alvási szokások családonként és egyénenként eltérőek lehetnek. Alvási higiéniának azokat a szokásokat és gyakorlatokat nevezzük, amik szükségesek az elalváshoz és a nyugodt alváshoz. A babák nagyjából 2 hónapos kortól képesek megszokni az elalvás körülményeit, megtanulják milyen lépések vezetnek az elalváshoz. Felismerik, hogy most éppen altatni szeretnéd őket, 6-7 hónapos kortól már nem csak felismerik, hanem gyakran már jelzik is, ha éppen nem “szeretnének” elaludni, valamint ebben a korban kezdenek el ragaszkodni is az altatás körülményeihez.

Ha például egy baba néhány hónaposan csak babakocsiban alszik el, az nem azt jelenti, hogy tényleg csak ott képes erre. Ilyenkor még inkább arról van szó, hogy a babakocsiban tud a leggyorsabban elaludni vagy itt alszik a legmélyebben, leghosszabban, ezért gyakorlatilag a szülő az, aki rászokik erre a szokásra, nem a baba. 6-7 hónapos kor előtt még könnyen lehet ezen változtatni és áttérni más altatási módokra, azonban 6-7 hónapos kortól már sokkal nehezebben, mert innentől a baba már összeköti az alvást az alvás helyével is.

Mik tartoznak az altatás körülményei közé?

Ide tartoznak az altatással kapcsolatos szokások (mit csinálsz előtte és közben) és a környezeti tényezők (az altatás helye, az alvás helye, a helyiség környezeti viszonyai ahol altatod).

Nézzük ezeket részletesebben!

Az altatás előtti rutin részei lehetnek:

– etetés (pl. vacsora vagy ebéd),
– fürdetés,
– öltöztetés,
– babamasszázs,
– függöny elhúzása, szoba besötétítése,
– nagyobbaknál: diavetítés,
– lámpaoltás (sok kisgyerek szereti önállóan lekapcsolni),
– szoptatás vagy cumisüveges etetés (ameddig a kicsi igényli, közvetlenül az ágyba kerülés előtt).

Ezeknél a szokásoknál fontos, hogy a sorrendjük mindig ugyanaz legyen és ne tartsanak túl hosszú ideig (legfeljebb 45-60 perc). Nem tartozik bele ebbe a mesenézés, kütyüzés, számítógépezés, ezeket ilyenkor már kerülni kell, mert ellazulás helyett inkább felpörgetik a gyereket. Nagyon ingerkereső, pörgős, nehezen elalvó gyerekeknél (és különösen az 1-3 éves kor közötti időszakban) jó, ha ebben az időszakban visszavesszük az ingereket, pl. lekapcsoljuk a lakásban a feleslegesen égő lámpákat, lehetőség szerint azokban a helyiségekben, ahol a gyerek tartózkodik, ár csak kisebb világítást kapcsolunk, a szobájában öltözéskor már csak a kislámpa fénye ég, ez segít a szervezet cirkadián ritmusának felismerni, hogy közeledik az alvás ideje.

A lefekvés előtti időszakban a babák még igénylik a táplálékot (szoptatás vagy anyatej hiányában tápszer), nem csak csecsemőkorban, hanem sok baba még másfél-2 éves korban is. Ilyenkor az esti rutin részeként már ehet szilárd vacsorát is, de lefekvés előtt még szükséges számára a szopizás is, ez egyáltalán nem probléma. Amit azonban kerülni kell, hogy vacsorához és lefekvés előtt kakaót kapjon, ebben ugyanis koffein van, ami rontja az alvásminőséget.

Téves az az elképzelés is, hogy ha lefekvés előtt “megtömik” a babát, akkor jobban fog majd aludni. Ez gyakran hatástalan, de akár még a visszájára is elsülhet, ha még éretlen a kicsi emésztése az új ételek megemésztésére (pl. amikor 5-6 hónaposoknak a gyümölcsök bevezetésének időszakában elkezdenek sűrű gabonapépeket adni a jobb alvás érdekében).

Eddig arról beszéltünk, ami a gyermek ágyba kerülése előtt történik, most nézzük, mi mindennel lehet segíteni őt az ellazulásban az ágyba kerülést követően (illetve kicsit előtte):

– szoptatás,
– ringatás,
– ölben tartás,
– séta,
– labdán rugózás,
– és vannak olyan babák is, akik jobban szeretik, ha leteszik és békén hagyják őket.

Ezek egyike sem káros szokás, azonban 2 dologra ügyelnünk kell:

1. Minden babának megvan a saját preferenciája, melyiktől lazul el könnyebben, ki kell figyelni, melyik válik be. Hiába akarjuk pl. ringatni, ha felpörög tőle vagy sír közben. Olyan módon kell altatni, amitől 5-10 percen belül teljesen ellazul. Ha egy altatási módtól nem alszik el a babád vagy 30 perceket kell altatni, akkor az nem neki való.

2. Olyan módon altassunk, amit később is képesek vagyunk produkálni (amit meg lehet csinálni egy 3,5 kilós babával, azt sokkal nehezebb egy 12 kilóssal )

Az első 2 hónapban a babák még rugalmasabbak, többféle módon tudnak ellazulni, ilyenkor még jobban lehet kísérletezni, később elkezdenek egy-egy kedvenc altatási módhoz ragaszkodni. A tévhittel ellentétben ezt nem növik csak úgy ki, hiszen nem a csecsemőkor kötelező tartozékairól van szó. Ezeket a szokásokat mi alakítjuk és képesek vagyunk alakítani később is. Mivel a kicsi számára megszokott hely és rutin biztonságérzetet nyújtanak, ezért a legideálisabb az, ha legkésőbb 5-6 hónapos korig kialakítod azt az altatási rutint és helyet, amit hosszabb távon is tartani szeretnél. Elsősorban az ellazítás módja és az altatás helye a fontos ebben, a többi tényező apránként változhat az életkorral (pl. bevezetitek a meseolvasással való elalvást).

Az altatási rutin részei lehetnek további szokások is:

– meseolvasás,
– ima,
– éneklés,
– a napot lezáró kis történet, amiben elmeséled a kicsinek a napját.

Milyen az alváshoz megfelelő környezet?

Fények Az újszülöttek többsége az erős fénytől inkább elfárad és elalszik, azonban 6-8 hetes kortól már egyre jobban zavarhatja őket elalvásban, ezért célszerű a nappali alváshoz besötétíteni a szobát és az esti elalvás és az éjszaka során is jobb a teljesen sötét szoba.

Semmiképpen ne legyen világító képernyő a baba szobájában se altatáskor se az alvás alatt (pl. ne tévézzünk, számítógépezzünk, mobilozzunk mellette). A képernyők fénye sárgás színt bocsát ki, aminek a hatására a szervezet azt hiszi, hogy még nappal van és fokozza a szerotonintermelést, valamint a kortizolt is, ami éberré teszi a gyereket. A legújabb kutatások szerint, ha a kijelzők éjszakai üzemmódra vannak állítva, akkor nem váltják ki ezt a hatást, azonban a gépezéssel, tévézéssel járó zaj még így is ébren tarthatja vagy felébresztheti a gyereket.

A kisebb babák még nem félnek éjjel a sötétben, a sötéttől vagy sötétben való félelem 20 hónapos kor körül jelenik meg, amikor a értelmi fejlődésben megjelenik a fantázia. Ebben a korban a kicsik azt gondolják, hogy amit a fejükben látnak, az valóság és elkezdenek félni tőle, innen szokott indulni a sötétben való félelem is, amin egy kis éjjeli lámpa fénye segíthet.

Zajok Van, aki teljes csendben altat, nehogy felébredjen a baba. Valójában ez újszülöttkorban még nem szükséges. Ugyan az újszülöttek már mindent jó hallanak, azonban még nem tudják teljesen feldolgozni a hallott információt, ezért 3-4 hónapos korig, nem igazán reagálnak a zajokra. Ekkor egyszercsak elkezdenek fülelni és olyan zajokat is észrevesznek, amiket eddig sosem.

Éppen ezért jobb, ha kezdettől természetes zajok között altatunk. A zajok általában csak az elalvás során érdeklik a babát, a mélyalvásban már nem. Nem kell tehát hangoskodni a baba mellett, de nem kell lábujjhegyen járni sem. Ha már alszik és porszívóznod kell a másik szobában, nyugodtan megteheted és nem kell haragudni a szomszédban ugató kutyára sem, vagy idegeskedni amiatt, hogy a nagytesó esetleg hangosan játszik a lakásban, miközben a kicsi alszik. Ezeket a zajokat később megszokja majd, ha viszont teljes csendhez szokatjuk, csak későbbre toljuk azt az időszakot, amikor megszokja, hogy a zajok ellenére is aludjon.

Az elalvásban sok babának segít a fehér zaj vagy a susogás, dúdolás, ezeket nyugodtan használhatjuk és az sem okoz problémát, ha az alvás teljes időtartama alatt zúg a fehér zaj (csak lehetőség szerint olyat válassz, ami nem túl hangos és elviselhető, ne a porszívó menjen egész éjjel )

Ágy A kisebb babák általában szeretik a “kuckós” helyeket, ezért szívesen alszanak babakocsiban, hordozóban, mózeskosárban, hintában, babaszigetben vagy babaöbölben. És sok baba szereti a testközelséget is, ezért könnyebben elalszanak kézben vagy a szülői ágyban.
Az együttalvás önmagában nem probléma, viszont érdemes betartani a biztonságos együttalvás szabályait.

Ami befolyásolhatja a baba alvását a kisággyal kapcsolatban:

– túl meleg ágynemű (ez nem csak kényelmetlen, hanem veszélyes is, a túlhevülés bölcsőhalálhoz vezethet),
– párna használata: 2 éves korig nem javasolt párnát használni (fulladásveszély miatt), de egyébként az alváshoz ez egyáltalán nem szükséges, később is elég egy vékonyabb párna,
– játékok az ágyban (kivéve persze az alvós “nyunyóka”, a többi játék kisebbeknél veszélyes, nagyobbaknál meg ahhoz vezethet, hogy az ágyat játszóhelyként azonosítja a gyerek és elalvás helyett játszani fog)
– az ágy mérete: míg az újszülöttek jobban alszanak kisebb helyen (pl. bölcsőben), addig a már mászó babáknak néha túl kicsi a kiságy, ezért álmukban mindig nekiütköznek az ágy széleinek. A kisebbeknél segít, ha beszűkítjük a kiságyat (pl. babaszigettel), a nagyobbaknál pedig az, ha lecseréljük egy nagyobbra, amiben nagyobb tér van mozogni.
– ha már gyerekágyat használunk: ha túl korán térünk át gyerekágyra (2,5-3 éves kor előtt), amikor még nem alszik stabilan (gyakran ébred vagy nehezen alszik el esténként) a gyermekünk, gyakori, hogy az ágyról folyton elmászkál, felkel, nem marad ott, egyszerűen még nem képes felelősséggel kezelni azt a szabadságot, hogy el tud menni az ágyból.

Mit lehet tenni az ideális alvási körülmények kialakításáért?

1. Alakítsatok ki egy következetes altatási rendet!

Ez nem azt jelenti, hogy mindennek percre pontosan katonásan ugyanúgy kell történnie, de figyeld ki, nagyjából mennyit tud ébren lenni a gyermeked két alvás között, mikor szokott elálmosodni esténként és nagyjából tartsátok a szokott időpontokat! Nem kell mindenáron erőltetni, hogy este 8-kor feküdjön, ha ő csak este 10-re lesz álmos, de segíteni kell neki, ha esetleg összecseréli a nappalt az éjszakával.

Sokat segít a napirend kialakításában, ha elkezdesz alvási naplót írni és 1-2 hét adatai alapján megfigyeled, milyen hosszú ébrenléti időket igényel a babád két alvás között, illetve este mikor sikerült elaltatni.

2. Figyelj rá, hogy nappal eleget aludjon!

Sokan azt hiszik, ha nappal nem alszik annyit a kicsi, akkor majd legalább éjszaka aludni fog. De ez gyakran épp az ellenkező hatást váltja ki: a kicsi túlfárad és éjjel is nyugtalanabbul alszik. Erről a problémáról és a megoldásairól itt írtam.

Fontos, hogy a nappali alvás túl sok se legyen. 0-2 hónapos korig arra ügyeljünk, hogy nappal 3 óránál hosszabban ne aludjon a kicsi egyhuzamban nappal, mert ez már az éjszakai alvás rovására mehet. Nagyobb korban pedig az szokott problémát okozni, ha visszaaltatják, amikor felébred a nappali alvásból, hogy tovább aludjon, vagy ha végig karban, ölben, cicin alszik csak azért, hogy hosszabb legyen a nappali alvás. Az a gond ezekkel, hogy meggátolják a kicsit abban, hogy saját alvási ritmust alakítson ki. Lehet, hogy csak rövidebben alszik segítség nélkül, de így több rövidebb alvása lesz, ami később 1-2 hosszabb alvássá alakul át és ehhez már nem kell neki segítség.

2-3 éves kortól már előfordulhat, hogy elmarad a nappali alvás, ha a kicsi jókedvű és kiegyensúlyozott egész nap így is és az éjszakai alvásával sincs probléma, akkor ez nem jelent gondot.

3. Ha szoptatsz, erre ügyelj:

– A koffeint tartalmazó ételek és italok belekerülnek az anyatejbe és befolyásolhatják a baba alvását (kávé, tea, üdítők, kakaó stb.). Nem kell teljesen elhagyni őket, de ha nem alszik jól a babád, érdemes kipróbálnod, hogy legalább 6-7 napra teljesen elhagyod őket.
– Egyes kutatások a tej és tejtermékek (valamint az alkohol, de azt úgysem iszol, ugye?) fogyasztása és a baba alvása között is mutattak összefüggést a szoptatás alatt, ezt is ki lehet próbálni.

4. Sok idő a szabad levegőn

A séta nem csak az egészségnek tesz jót és lefárasztja a babát, hanem a szervezet belső cirkadián ritmusának is segít megtanulni, mikor van a nappal és az éjszaka. Ezért különösen fontos, hogy ne csak azért sétáljatok, mert közben alszik a baba, ne csak 1x menjetek ki egy nap, hanem délelőtt és délután is, valamint, hogy ne maradjon ki egyetlen nap sem! A már ügyesen mozgó babával játszani is menjetek ki a szabadba, ha már kapaszkodva jár, el lehet kezdeni a játszótérrel való ismerkedést, nem kell megvárni, amíg szalad.

Az este nehezen elalvó gyerekeknél pedig kifejezetten jó, ha az esti rutin előtt még a sötétben is sétáltok egy rövidet. A dackorszakban pedig kimutatták, hogy a szabad levegőn a zöldben erdőn, mezőn, parkban) szabadon játszó, mozgó gyerekek sokkal jobban aludtak és kevesebb viselkedési problémájuk volt, mint azoknak, akik zárt térben (pl. játszóházban vagy otthon) mozogtak.

5. Legyen az altatás környezete unalmas

Ne lásson semmi olyat, ami elvonja a figyelmét és ébren tartja, ne égjen a lámpa, ne legyen tűző nap (nappali alvásnál) ne legyen körbepakolva az ágy környéke játékokkal! Legyen béke, nyugalom és unalom körülötte a jobb alvás érdekében.

6. Támogasd az önnyugtatást!

Erőltetni nem lehet az önnyugtatás kialakulását, de támogatni igen. A babák általában ösztönösen megtalálják az ujjukat, vagy forgolódással, mozgással nyugtatják magukat elalvás előtt. Ha nem engeded neki, hanem mindig te altatod el, akkor elhagyja ezeket a szokásokat és még sokáig rád és az általad kialakított altatási szokásra fog támaszkodni. Ha viszont kiskorban hagyod, hogy elaltassa magát, akkor megtanulja, hogyan nyugtassa meg magát és aludjon el önállóan (vagy kis segítséggel).

Ha már kialakult az adott szokás és szeretnéd visszavezetni a babádat az önálló elalvás irányába, akkor mindenképpen kis léptekben haladj! Gyakran segít ebben, ha pár napig Apa fekteti le aludni, mert vele a legtöbb gyerek más szokásokat alakít ki és nem ugyanazt várja el.
Segít az is, ha úgy teszed le aludni a kicsit, hogy már ellazult, de még nem alszik mélyen, így félálomban nyugtatni kezdi magát és megtalálja a számára legjobb megoldást.

Az önnyugtatás megtanulásának legjobb időpontja az első nappali alvás. Először csak ilyenkor próbáljátok csinálni és ha ilyenkor már működik, akkor következhet a többi nappali alvás és végül az éjszakai.

Fontos tudni, hogy mindehhez idő, kitartás és türelem kell. Nem szabad kapkodni, sem összevissza kísérletezni a babával, mert az csak összezavarja őt.

A következetesség, a nyugalom és a türelmesen betartott rutin viszont biztonságérzetet ad a kicsinek és hamarabb vezet eredményre.

Vannak babák, akik csak ringatás közben karban szeretnek elaludni. Mindez rendben is lenne, amíg a baba kicsit, de idővel nő a súlya és bizony sokkal nehezebb egy 10-12 kilós babát ringatni, mint egy 3-4 kilós újszülöttet. Meddig aludjon el ringatva a baba és hogyan változtass ezen a szokáson? Erről szól ez a cikk.

Miért szeretnek ringatva elaludni a babák? Hogyan alakul ki ez a szokás?

Bár sok szülő mondja azt, hogy “az én babám csak ringatva tud elaludni” valójában egy baba sem születik egy táblával a nyakában, amire az van írva, hogy “csak ringatva tudok elaludni” Ugyanakkor az elalváshoz biztonságérzet kell. A biztonságérzetet az újszülöttek számára pedig azok a helyzetek teremtik meg, amik az anyaméh biztonságos közegére emlékeztetik őket. Ilyen a:

– testközelség,
– a ritmikus, ringatózó mozgás,
– és az összekucorodó testhelyzet, amit anya karjai között vagy az ölében lehet felvenni.

Minden baba más és más megoldást preferál az elalvás előtti ellazulásra (ezekről itt írtam), a ringatás ezekből többet is képvisel egyszerre, ezért szeretik annyira a babák.

Rossz szokás a ringatva elalvás?

Egyáltalán nem az. Nem káros a baba számára, semmi baja nem lesz tőle a későbbiekben sem. Ha a baba gyorsan el tud aludni így (legfeljebb 10-20 perc alatt) és utána le lehet tenni a kiságyába (tehát nem a teljes altatás során végig kell karban tartani vagy rázogatni, cipelni), akkor nyugodtan lehet így altatni a babát.

Ha azonban 20-30-40 perc után sem alszik el így, ha végig karban kell tartani, ha nem lehet letenni elalvás után az ágyba, akkor már más a helyzet:

1. Lehet, hogy nem akkor próbálod elaltatni, amikor valóban álmos lenne, hanem kicsit később (túlfáradt) vagy kicsit korábban (még nem elég álmos)
2. Lehet, hogy nem a ringatva elalvás a legjobb megoldás a baba ellazulására, ő más módszerrel hamarabb el tudna aludni.

Sokan rutinból ringatással altatnak és ki sem próbálnak más altatási módot, ezért nem értik, miért nem aludt el ringatva a baba, pedig ők mindent megtettek. Ezért érdemes megismerni az ellazulás típusait (szopómozgással elalvó, bugyolálással-kuckózással elalvó, piszkálással elalvó, mozgatva elalvó) és azt kiválasztani, ami a leginkább megfelel az adott babának.

Miért kéne leszoktatni a ringatásról?

Nem kell leszoktatni, ha nektek megfelel így. Ha viszont nem felel meg, akkor bele lehet vágni.

Mindenképpen érdemes leszoktatni, ha:

– ringatással sem igazán alszik el, az alvás teljes időtartama alatt ringatni kell vagy karban tartani, leülni sem lehet vele, mert felébred,
– 20-30 percnél tovább tart az ellazulás ringatva,
– ha már fizikailag nem tudod megvalósítani a ringatást (fáj a karod, derekad stb.)
– ha az éjszakai visszaaltatásoknál is hosszasan ringatni kell, sétálgatni kell vele.

Mikor szoktasd le a ringatásról?

Erre nincs “kötelező” időpont, amikor már mindenképpen le kéne szoktatni, de fizikailag 1 éves kor után már egyre nehezebb kivitelezni a dolgot, ezért az a jó, ha amíg nappal még 3-4x alszik a baba, azalatt elkezdesz bevezetni más altatási módokat is, hogy a kicsi megtapasztalja, hogy más módon is el lehet aludni, nem csak ringatással.

Mivel általában 6 hónapos korra már csak 2-3x alszanak napközben a babák, ezért célszerű eddig az időpontig elkezdeni más altatási módot is a ringatás mellett. Minél többféle tapasztalata van ugyanis a babának arról, hogyan érezheti biztonságban magát, annál könnyebb lesz később elhagyni azokat a szokásokat, amiket már nem igazán tudtok kivitelezni, hiszen ott lesz helyette a másik szokás. Ugyanez vonatkozik arra a személyre is, aki altat, az a jó, ha még 1 éves kora előtt megszokja, hogy mással is el tudjon aludni, ne csak anyával.

Legkésőbb 1 éves korig érdemes leszoktatni a ringatva altatásról, mert addigra 8-9 kilós a baba és egyre hosszabb is, ezért fizikailag is megterhelő a dolog, valamint ebben a korban már nagyon mereven ragaszkodnak a gyerekek a szokásaikhoz. Ennek az az oka, hogy a kicsi ebben a korban tanulja, mi hogyan működik a világban és még csak egyféle működést képes megtanulni. Biztonságérzetet nyújt számára, hogy egy adott helyzet csak egyféleképpen működhet, ezért mereven ragaszkodik a szokásaihoz és kétségbeesik, ha valami nem a megszokott módon történik. Éppen ezért 1-2 éves kor között nagyon nehéz elhagyni a korábbi szokásokat, csak apró léptekben haladhattok. Ha viszont korábban megszokta, hogy másként és mással is el tud aludni, akkor könnyebb dolgod lesz ebben a korban is.

Hogyan lehet leszoktatni a ringatva altatásról?

A legkönnyebben úgy, hogy van más altatási módotok is (pl. cicin altatás vagy az ágyában alszik el meseolvasás után, miközben a hátát simogatod) és egyszerűen áttértek arra. Ha viszont nincs ilyen, akkor apránként kell haladnod:

1. lépés: A szokott módon kezdd el altatni, de csak ringatás legyen, mászkálás ne (ezt a lépést kihagyhatod, ha csak ringatni kellett, mászkálni nem) Ha sír, nyugtasd meg, de ne mászkálj, csak ringasd. Néhány nap alatt megszokja ezt.

2. lépés: Kezdd el azt, hogy ringatás helyett, csak karban tartod, dédelgeted és ha elaludt, akkor teszed le a kiságyába. Ha felriad vigasztald meg, de ne ringasd.

3. lépés: Ha már ez is megy, akkor térj át arra, hogy karban tartod, de nem várod meg, míg nagyon mélyen alszik, hanem akkor, amikor már ellazult, de még nem alszik teljesen.

Így végül hozzászokik, hogy nincs hosszú ringatás lefektetés előtt. Éjjel nem kell ezt csinálni, kezdheted kapásból azzal, hogy csak karban tartod és vársz, mert olyankor eleve könnyebben szokott lenni a visszaalvás. Fontos, hogy ne égjen a szobában a lámpa ilyenkor (éjjeli altatásnál), ne beszélj hozzá, csak tartsd karban és várj!

Fontos, hogy ha elhatároztad, hogy változtass legyél következetes és nagyon türelmes! Emlékeztesd magad arra, hogy a baba számára a biztonságérzet a fontos és a karodban biztonságban van. Ha sír, akkor az nem azt jelenti, hogy utál téged és ez nem számít sírni hagyásnak, szimplán csak nagyon fáradt és várja, hogy az történjen, amit már megszokott és azért reklamál, mert nem az történik. De ettől a közelséged még jó neki és alkalmazkodni fog az új szokáshoz is, csak időt kell hagyni neki rá.

A válasz röviden: nem. De miért is írok erről? Egy csomó anyukát hallottam már szabadkozni arról, hogy a babája néha 30 percet, néha 2 órát alszik és ez biztos valami gondot jelez, hiszen a napirend-mintákban és az ajánlásokban azt írják, egyforma hosszúságúak a nappali alvások. Hát egyáltalán nem azok! De akkor hogyan is kéne ennek lennie?

0-tól 2-3 hónapos korig a legtöbb baba többször és rövidebben alszik. Ennek az az oka, hogy felszínesebb az alvás. Sokan elvárják, hogy az újszülött 3-4 órákat aludjon egyhuzamban rezzenés nélkül. Néhány újszülött ezt meg is teszi, mert még túl ingergazdag neki a világ (erős fények, erős zajok), ezért az alvással zárja ki az ingereket és piheni ki a megszületés fáradalmait. 3-4 hetes korra azonban már a korábban sokat alvó babák sem alusszák át a napot, hanem hosszabb-rövidebb ideig ébren vannak két alvás között.

Az aktívabb babák (ez veleszületett személyiségjellemző) ráadásul már újszülöttkorban sem alszanak olyan sokat és többet vannak ébren.

Ebben az időszakban tehát teljesen normális, ha semmi sem normális Azaz egyik nap így, a másik nap úgy sikerül az alvás, néha több, néha kevesebb. Ehhez az is hozzájárul, hogy még felszínes az alvás, tehát a baba pont kipiheni magát, amíg 30 percen át szopizik és közben szendereg kicsit.

2-3 hónapos korra általában 3-4 alvás szokott lenni, amik inkább rövidebbek, mint hosszabbak és nem mindig egyforma hosszúságúak. Lehet olyan, hogy 4×25-30 perc és olyan is, hogy délelőtt van egy hosszabb 1-2 órás alvás, délután pedig két rövidebb, vagy olyan, hogy egy rövid egy hosszú és megint egy rövid.

Miért nem alszik mindig ugyanannyit a baba?

1. Mert még mindig képes felszínesebb alvással is kipihenni magát
2. Még nem mozog annyit, ezért nem fárad el fizikailag eléggé.
3. Rövidebbek a mélyalvási szakaszok (kb. 30 percesek) és a végén könnyen felébred, de már nem tud visszaaludni.

Általában 6 hónapos korra már 2-3 alvás van. Amikor a baba áttér a 2 alvásra, ezek általában hasonló hosszúságúak, de előfordul olyan is, hogy az egyik alvás (többnyire a délelőtti) hosszabb és a másik már rövidebb.

Amire itt ügyelni kell:

– Ne akard mindenáron meghosszabbítani az alvását pl. azzal, hogy babakocsiban vagy kézben altatod, esetleg végig szopizik az alvás alatt! Amikor elaludt, kerüljön a kiságyba, ne azt szokja meg, hogy félálomban mindig visszaaltatod. Ha az alvás teljes folyamán segítséget kap a baba, felszínesebb marad az alvása és csak később alakul ki a hosszabb mélyalvás, ez késlelteti az idegrendszer fejlődését.

– Amíg többet alszik és ezek között 1 vagy 2 séta közben van, azzal nincs semmi gond, de legyen minden nap 1-2 olyan alvása is, amikor a kiságyába fektetve alszik, hogy ezt is megszokja. Amikor már csak 1-2 alvás van, ezek mindegyike a kiságyban történjen, így elkerülhető, hogy a végén már csak babakocsiban vagy ölben tudjon aludni a baba a nappali alvásokkor.

1 éves korban 1-2 alvás szokott lenni napközben, de ez sem mindig percre pont ugyanolyan hosszúságú, egyik nap jobban elfárad a kicsi, többet alszik, a másik nap nem, ez teljesen normális. Sok minden meg is zavarhatja az alvást ilyenkor:
– fogzás,
– mozgásfejlődés,
– fejlődési ugrásokból fakadó feszültség, stressz (pl. beszédfejlődés, járástanulás, szobatisztaságra szoktatás)
– túl sok mesterséges inger (mesenézés, tabletezés, háttérben szóló tévé stb.)

Ebben a korban különösen fontos, hogy tiszteletben tartsuk a kicsi alvásidejét. Amíg még 3-4x alszik, belefér, hogy ebből néhány menet közben történjen (pl. séta közben, kirándulás közben, vendégségben stb.). Amikor már csak 1-2 alvás van, akkor ezeknek a megszokott időben kell történniük és nyugodt környezetben (nem muszáj mindig otthon, ha nyaraltok, kirándultok, rokont látogattok, az nem gond, de nyugodt legyen a környezet, ahol tud aludni a kicsi, ne az legyen, hogy 30 perc után holtfáradtan felriad valamire, ne pakolásszátok közben egyik helyről a másikra, statikus helyen legyen és ne húzzátok az alvásidőt)

Mi befolyásolja mennyit alszik a baba nappal?

Sokan azt hiszik, a nappali alvásmennyiség a fáradtságtól függ, ha jobban elfárad a baba, többet is fog aludni. Azonban nem pusztán a fáradtság befolyásolja az alvásmennyiséget, sőt, a túlfáradás korábbi ébredéshez vezethet.

Ami számít:

– mikor és mennyit evett a baba: ha a következő etetési idő pont az alvás alatt érkezik el, a baba könnyen felébredhet, különösen jellemző ez akkor, amikor a baba még nem eszik szilárd ételt, ezért gyorsabb az emésztése és erősebb az éhségérzet,

– mennyi idős a baba: a kisebb babák mélyalvása rövidebb, az alvás felszínesebb, ezért könnyebben felébrednek, 3 hónapos korra 30 perc, 12 hónapos korra kb. 45 percesek a mélyalvási szakaszok

– hol alszik a baba: az alváshoz és a visszaalváshoz biztonságérzet szükséges, ha a baba nem érzi biztonságosnak a körülményeit, nehezen alszik el és kevésbé mélyen alszik,

– nem rontja-e valamilyen egészségügyi körülmény az alvásminőséget (pl. orrdugulás, fogzás, torokfájás, hasfájás, ha a baba nem érzi jól magát, nem alszik olyan mélyen)

– a rutinok és a szokások: ha a kicsi alvási körülményei állandóak, a szokott körülmények között, a szokott rutin szerint alszik el, ami biztonságot jelent számára, akkor a szokásos kialakult ritmus szerint fog felkelni,

– a nappali ingermennyiség: a túlfárasztás, a túl sok inger, túl sok kötött program, elsősorban a mesterséges ingerek túlfárasztják a kicsit, ami túlterheli az idegrendszert, megnöveli a stressz-szintet és ezáltal rontja az alvásminőséget.

Mit tegyél, ha összevissza alszik a babád?

1. Érdemes legalább 2 héten át alvásnaplót írni, mert ebből kiderül, hogy van-e valamiféle rendszer abban, amit te rendszertelennek látsz (pl. délelőtt többet, délután kevesebbet alszik)

2. Írd fel az ébrenléti időket! A babák általában más-más mértékben képesek ébren maradni két alvás között. Itt tudod megnézni, melyik életkorban milyen ébrenléti időkre számíthatsz. Az ébrenléti idő nem mindig ugyanolyan hosszú, délelőtt általában rövidebb, délután általában kicsit hosszabb. Akkor fog eleget aludni, ha akkor fekteted le, amikor már elég álmos, de még nem fáradt túl.

3. Akkor altasd el, amikor álmos. Gyakran az a gond, hogy rutinból a megszokott időpontban altatod el a babát és a kisebb, 6 hónapos kor alatti, valamint a nyugodtabb természetű babák, ilyenkor el is alszanak, akkor is, ha még nem olyan álmosak, azonban, mivel még nem elég álmos, kisvártatva fel is ébred (a mélyalvási szakasz végén)

4. Biztosíts neki nyugodt alvási környezetet, de nem kell se lábujjhegyen járni, amíg elalszik a baba, se végig mellette maradni, csak azért, hogy tovább aludjon.

5. Figyeld meg, hogy nem cseréli-e össze a nappalt az éjszakával vagy nincs-e elcsúszva a napirendje! Sokszor, ami rendszertelennek tűnik, valójában a baba számára teljesen átlátható, egyszerűen csak a felnőtt ritmushoz képest van elcsúszva az egész napirend (erről itt olvashatsz)

6. Alakítsatok ki napi ritmust (a tennivalók egymásutánja a napon belül ugyanaz legyen) és a baba számára megnyugtató rutinokat az altatáshoz!

És a legfontosabb: ne aggódj! Az alvási szokások és a napirend a baba fejlődésével együtt változnak, nem gond, ha nem minden történik pontos menetrend szerint. Vannak alkalmazkodóbb és érzékenyebb, a szokásaikon gyorsabban változtató babák. Ha a babád jókedvű, kiegyensúlyozott, kipihent, akkor nem probléma, ha nem kiszámítható rendszerességgel vagy más babáknál kicsit kevesebbet alszik.

Ha pedig segítséget kérnél a babád altatásához, vagy nem látod át, hogyan javíthatnál az alvási szokásain, itt tudok segíteni neked >>

Egyre több helyről hallani a 4 hónaposok alvási regressziójáról, amikor a korábban kiszámíthatóan és jól alvó baba alvása hirtelen “elromlik”, gyakrabban ébred, nehezebben alszik el. Mi is pontosan ez a jelenség, mit kell tudnunk róla és hogyan változtathatunk rajta?

Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget, érdemes megismerni a baba alvásának fejlődési folyamatát:

1.Az újszülött még felszínesen alszik, gyakori mikroébredésekkel, rövid és rendszertelen alvásciklusokkal. Néha nagyon mélyen és nyugodtan tud aludni, ez részben abból fakad, hogy ha nyugodtnak és biztonságosnak érzi a környezetét még jó darabig úgy gondolja, hogy az anyaméhben van, ezért a rövid alvási szakaszok végén a mikroébredésekkor nem riad fel, hanem alszik tovább, részben pedig azért, mert a külvilág ingerei (fények, hangok stb.) nagyon fárasztóak a számára.

2. 4-8 hetes korra ezek a hatások már nem érvényesülnek, elkezd a baba alkalmazkodni a külvilághoz, az alvási szokásait új tényezők kezdik befolyásolni:
– a hasfájás vagy a saját emésztése gyakran megzavarja felébreszti őt,
– meg kell tanulnia mikor van a nappal és az éjszaka és ki kell alakítanunk az ehhez kapcsolódó megfelelő szokásokat és rutint (erről itt írtam bővebben)
– sokat számítanak az alvás, altatás körülötti rutinok, ha kellő biztonságérzetet adnak a babának és következetesek, akkor a baba elkezdi kialakítani a saját alvási ritmusát, ami többé-kevésbé kiszámíthatóan alakul.

3. Ha minden jól alakul 3 hónapos korra éjszaka már csak elsősorban enni kel fel a baba nagyjából kiszámítható időközönként (2-3-4 óránként vagy akár még ritkábban) és a nappali alvásokban is kialakul egyféle rendszer (még ha nem is mindig pont olyan, mint szeretnénk)

3 hónaposan a legtöbb baba alvása javulni szokott (természetesen lehetnek kivételek, akiknél valamilyen egyéb ok miatt nem következik be ez a javulás, ennek az okairól itt írtam)

4. 4 hónapos korra azok az idegpályák, amik az érzékszervi ingerek feldolgozásáért felelnek hirtelen ugrásszerű fejlődésnek indulnak, ennek következtében azok az ingerek, amiket eddig is érzékelt a baba most hirtelen feldolgozásra kerülnek az agyban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a zajok, fények, amik eddig nem érdekelték a babát most hirtelen érdekelni kezdik. Eddig ágyút sütögethettél mellette ha aludt, most meg a porcicák surranását is meghallja a padlószőnyegen

Ez elsősorban az altatásban okoz nehézséget, de a felszínes alvásban a nappali alvások végén, illetve az éjszakai alvás folyamán a hajnali ébredésekben is közrejátszhat. Mélyalvásból (az éjszakai alvás elején) nem ébred fel erre a baba, az éjszakai első felében tapasztalható ébredésekért nem ez a jelenség a ludas. Ez a jelenség átmeneti és 2-3 héten belül elmúlik.

Azonban nem ez a 4 hónapos alvási regresszió fő oka.

5. 4-6 hónapos kor között valamikor a korábban jól alvó baba alvása is megváltozhat. Elkezd gyakrabban és rendszertelen időpontokban ébredni, sírdogál, a hajnali ébredések után már nem mindig tud visszaaludni. Ezt szokták (nem teljesen pontosan) 4 hónapos alvási regressziónak nevezni. Ennek a fő oka a mikroébredések megjelenése az alvásban, ami gyakorlatilag nem visszaesést jelent, hanem előrelépést, hiszen a mikroébredések a felnőttek alvásában is jelen vannak.

6. 5-12 hónapos kor között: Ez a zűrösebb, rendszertelenebb alvásokkal járó időszak 1 éves korig folyamatosan tarthat, vagy néha javulásnak indulhat, néha újra elromolhat. Ennek vannak fizikai okai (mozgásfejlődés), érzelmi okai (szeparációs szorongás) és egészségügyi okai is (pl. a fogzás). 1 éves korra a baba mélyalvási szakaszai már nagyjából 1 órásak, ezek a kor előrehaladtával egyre növekednek.

7. 1-1,5 éves kor között újabb visszaeséseket észlelhetünk az alvási szokásokban, azonban a nappali alvások ekkorra már többnyire rendszeresebbek és nyugodtabbak és általában egyértelműbb mi okozza az átmeneti alvászavarokat (pl. amíg áttörik egy fog 1 hétig rosszul alszik a kicsi). Gyakoriak a hisztis ébredések is.

8. 1,5 éves kor után még a korábban nem jól alvó gyerekeknél is elkezd javulni az alvásminőség és 2 éves korra a mélyalvások hossza eléri a felnőttekét (3 órás mélyalvást követ 10-20 perc felszínes alvási szakasz), valamint az idegrendszer is megérik a hosszabb, nyugodtabb alvásra.

Mindehhez persze az is szükségeltetik, hogy odafigyeljünk a megfelelő alvási higiéniára és szokásokra, hogy egy-egy nehezebb periódust követően a baba újra nyugodtan aludhasson.

Létezik a 4 hónapos alvási regresszió? Mi okozza?

Valójában nem létezik. Egyrészt nem feltétlenül 4 hónaposan van, gyakran inkább 4-6 hónapos kor között jelentkezik (saját tapasztalat: mindkét gyermekemnél 5 hónaposan volt és mindkettőjüknél az első fogak áttörésével kezdődött).

A másik probléma ezzel a fogalommal, hogy ez valójában nem regresszió, éppen ellenkezőleg: a fejlődés része. A gyermekpszichológiában regressziónak az átmeneti visszaeséseket nevezzük, amikor a kisgyerek egy korábbi életkornak megfelelő viselkedést mutat (pl. a már nem cumizó gyerek a testvére születése után újra cumizni kezd). Az alvási szokások megváltozása 4-6 hónaposan azonban nem egy korábbi viselkedést mintáz (mert kisebb korban nem rendszertelenek az ébredések) és cseppet sem átmeneti (több, mint fél évig tart, de akár egy évig is elhúzódhat)

A “4 hónapos alvási regresszió” hátterében sokféle ok áll:

– beindul a fogzás, ami a baba számára diszkomfortérzést okoz és emiatt a felszínes alvási szakaszokban felriadhat,
– beindul a nagymozgások fejlődése (aktívabb, extra gyorsabb babáknál a kúszás-mászás-felállás is akár, de a nyugodtabb és az átlagosan fejlődő babák is elkezdenek forgolódni, kitolni magukat karral) és ezt éjszakánként félálomban is szívesen gyakorolják,
– megváltozik a babák táplálása, hiszen sokan ilyenkor kezdik el a hozzátáplálást, ami miatt az emésztés is megváltozik,
– mivel a babák ebben a korban már szívesen játszanak játékokkal, sokféle új inger éri őket, amivel korábban nem találkoznak,
– megjelennek a szeparációs szorongás első jelei is,
– sok baba 3-4 hónapos kor után elkezd nappal ritkábban enni és ezt gyakran a szülők is támogatják, hiszen sok ajánlás szerint ebben a korban már csak 4 óránként kéne ennie a babának, azonban ahogy a baba súlya nő, a tápanyagigénye is nő és mivel ritkábban eszik nappal, a hiányzó mennyiséget éjjel pótolja be.

Mi történik pontosan ilyenkor? Mi változik még 4-6 hónapos korban? Egyetlen dolog, ami biztosan minden babánál változik és minden babára hatással van: megjelennek alvás közben a mikroébredések, amik felnőtt korban is az alvás részét képezik. Eddig is a mélyalvások után felszínesen alvási szakaszok következtek, de most a baba folyamatosan ellenőrizni kezd, amikor felébred (egy éjjel nagyjából 5-9 alkalommal). A mikroébredések biztonsági célt szolgálnak. A fenti okok miatt pedig a baba jócskán talál olyan okot, ami miatt a mikroébredések során úgy ítélheti meg, segítségre van szüksége a visszaalváshoz.

Mit lehet tenni? Kinőhető a 4 hónapos alvási regresszió?

Nem. Sajnos ez a probléma nem nőhető ki, mivel ez előrelépés az alvás fejlődésében, a mikroébredések nem múlnak el. Amit tehetünk, hogy segítünk a babának abban, hogy a mikroébredésekkor biztonságban érezze magát és önállóan visszaaludjon.

Ennek első lépése, hogy végignézzük azokat a környezeti, egészségügyi és pszichés okokat, amik befolyásolhatják az ébredéseket és igyekszünk segíteni rajtuk. Erről itt írtam részletesen

A második lépés az alvási szokások megváltoztatása, újragondolása, mert gyakran a kaotikus éjszakák mellett a nappali alvással is problémák vannak, így könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy már a kialvatlanság miatt nem alszik jól a baba (ennek az okait és megoldását itt írtam le)

Ha pedig még így sem alszik a babád és úgy gondolod ideje lenne lépésről lépésre megoldani az alvásproblémáitokat, várlak szeretettel a Baba Altatás Hatásosan online tréningen >>

A csecsemőkről köztudott, hogy nem alszanak még hosszan és számos okból ébredhetnek gyakran éjjelenként. Azonban sok helyen olvashatsz arról, hogy 2 éves kor után a kisgyerekek alvása már a felnőttekéhez hasonló, azaz át kéne tudnia aludni az éjszakát. Mi okozhatja, ha a te gyermeked még 2 éves koron túl is gyakran ébred éjjel? Rossz szokás? Egészségügyi oka van? Vagy valami más?

Ha a kisgyerek 2-3 éves elmúlt és még mindig gyakran ébred éjszaka, elsőként sok szülő fejében az szokott felmerülni, hogy biztosan rosszul lett szoktatva, nem tanulta meg átaludni az éjszakát. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Számtalan tényező lehet ebben a korban is, ami megzavarhatja az álmát, ami miatt nem tud nyugodtan aludni.

De mielőtt elkezdenénk végignézni az okokat, tisztázzuk mit is jelent pontosan az, hogy a 2 évesek alvása a felnőttekéhez hasonlóvá válik 2 éves korra (amit sokan úgy is emlegetnek, hogy “2 éves korra át kéne tudnia aludni az éjszakát”):

1. Az éjszaka átalvása: a felnőttek sem alusszák át teljes egészében mélyalvásban az éjszakát. Az éjszaka első felében alszanak mélyebben, aztán hajnal felé egyre több mikroébredésük van. Ilyenkor szoktak sokan álmodni vagy felkelni inni egy kortyot és visszaaludni, amire gyakran reggel nem is emlékeznek. A kisgyerekek pedig ilyenkor kelnek fel gyakran pisilni (ha már szobatiszták) vagy ha valami zavarja őket (pl. fogzás, betegség, reflux stb.), akkor az éjszaka második felében gyakran hívják a szüleiket vagy vándorolnak át hozzájuk. Ha ilyenkor vissza tudnak aludni, akkor ez normálisnak tekinthető viselkedés, nem várható el, hogy 9-10 órát zavartalanul aludjanak az ágyukban.

2. A felnőttek mélyalvási ciklusai kb. 3 órásak, ez az, amit az idegrendszer fejlődésével 2 éves korra nagyjából elérnek a gyerekek. De persze van, akinél kicsit megkésik az idegrendszeri fejlődés és csak kicsit később lesznek hosszabbak a mélyalvási ciklusok.

3. Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha:

– a kicsi az éjszaka első felében sem alszik jól, 2-3 órát sem alszik egyben,
– ha egészen kis kora óta rendszertelenül és gyakran kel éjszakánként és ebben 2-3 éves korra sem történt javulás,
– ha egész éjjel folyamatosan gyakran (1-2 óránként vagy annál gyakrabban ébred)

Mi okozhatja a gyakori ébredést 2 éves kor után?

1. Túl sok mesterséges inger éri napközben: pl. mesét néz, telefonozik, tabletezik stb. A háttérben otthon megy a rádió/tv/számítógép stb. ezek akkor is hatással vannak rá, túlterhelik az idegrendszert, ha nem nézi, de a háttérben szólnak, ezeket jobb teljesen elhagyni átmenetileg (2-3 hétre) és figyelni, lesz-e hatása.

2. Ebben a korban különösen fontos odafigyelni az alvási higiéniára, azaz azokra a környezeti tényezőkre, amik kihatással lehetnek a kicsi alvására, illetve arra, hogy a kisgyerek szervezetének cirkadián ritmusa megfeleljen annak az időpontnak, amikor le szeretnénk fektetni őt.

3. Nem piheni ki magát nap közben: ha keveset alszik, egyáltalán nem alszik, nyűgösen kel napközben is, akkor a túlfáradás túlterheli az idegrendszert, ez is okozhat nyugtalan éjszakai alvást. Ha néha kimarad a nappali alvás vagy csak nagyon keveset alszik, annak rossz hatása lehet az éjszakai alvásra is. Gyakori tévhit, hogy ha a gyerek nem alszik nappal, akkor legalább majd jól kifárad és jobban alszik éjjel. Ez sajnos ebben a korban pont fordítva működik, ugyanis az éretlen idegrendszer a túlfáradásra stresszel reagál, ami ébren tartja a kicsit, ahelyett, hogy elaludna tőle. Úgyhogy igyekezzetek legalább egy kis csendespihenőt tartani nap közben, ha nem is alszik el (akár több alkalommal is lehet ilyet csinálni, pl. lefekszetek az ágyra 10-20 percre, mesét olvastok vagy diavetítőztök)

4. A étrend: Ha van az étrendjében édesség, édes péksütik, tejszelet stb. cukros, szénhidrátdús ételek vagy kakaó, ezeket el kell hagyni, nyugtalanságot, túlzott éberséget okoznak. Különösen káros az alvásra a lefekvés előtti kakaózás szokása (koffein van benne).

5. Egészségügyi okok: Ha gyakran beteg vagy mostanában volt megfázva, torokfájása volt, akkor érdemes megnézetni az orrmanduláját gyakran ez okozza a nyugtalanságot. Emellett a lakás száraz levegője miatt kialakult orrdugulás is okozhat gyakori ébredést. Mindkettőnek az a fő tünete, hogy mélyalvásban szájon át veszi a levegőt a kicsi. Ezen kívül néha reflux is állhat a gyakori ébredések hátterében. A COVID-on átesett gyerekeknél pedig néha idegrendszeri elváltozások jelentkeznek, amik éjszakai ébredések formájában jöhetnek elő. Ha ezekre gyanakszunk, érdemes a gyermekorvoshoz fordulni.

6. Sok nappali hiszti Ha sokat nyűgös, hisztizik napközben, akkor ez kihat az éjszakákra is. Amikor a kicsi nappal sokat hisztizik, gyakran van distressz állapotban, sír, annak általában az az oka, hogy nehéz időszakon megy keresztül, valamilyen változást nem tud feldolgozni, túl sok a konfliktus az életében, esetleg túlzottan rendszertelenek a napjaink, nem pihen eleget – ezek a dolgok egymásra is hatással vannak, hiszen, ha nem pihen eleget, nincs állandóság az életében, több a változás akkor többet hisztizik, a sok distressz állapot miatt magasabb a stressz-szintje, ami miatt nem tud jól aludni és mivel nem piheni ki magát, másnap még hisztisebb és így tovább. Ez egy ördögi kör. Az tovább súlyosbítja, ha eközben szeparációs szorongással is küzd (pl. mert most kezdte a bölcsődét/óvodát, leszoktattuk a cicizésről, cumizásról stb.). Ha kiszámíthatóbb környezetet teremtünk számára, segítünk neki az érzelmei kezelésében, illetve igyekszünk minőségi időt tölteni vele, segítünk neki kezelni a szeparáció okozta “anyahiányát”, az sokat segít abban, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon.

7. Ha nagyobb változások vannak az életében: például, ha most kezdte a bölcsődét-óvodát, testvére született, költöztünk vagy éppen valamilyen nagyobb új dolgot sajátít el éppen (pl. szobatisztaság, beszéd stb.) az mind okozhat átmenetileg gyakrabb ébredést.

8. Pavor nocturnus:Kisgyerekkorban nagyjából 7-8 éves korig fordulhat elő a pavor nocturnus jelenség, amikor a kicsi éjjel hirtelen felriad, félálomban van, nem igazán reagál arra, amit mondunk neki, viszont ő sír vagy beszél kb. 20-30 percen keresztül. Ez az állapot az alvajáráshoz hasonló, azonban a kicsi itt általában az ágyban marad, nem mászkál, viszont reggel nem emlékszik arra, hogy fent volt. A pavor mindig az éjszaka első felében jelentkezik, nem ritkán a lefekvés utáni 1-2 órában, az oka nem ismert, azonban egyértelműen kapcsolatban áll azzal, mennyire fáradtan feküdt le a kisgyerek, ha túlfáradt volt (kimaradt a délutáni alvás vagy a szokottnál nagyobb terhelés érte, pl. kirándulni voltatok) akkor nagyobb eséllyel fordul elő. Fontos tudni, hogy pavoros ébredés egy éjszaka legfeljebb 1-2 alkalommal fordulhat elő, az ennél gyakrabb ébredésnek más oka van.

Mit lehet tenni?

Elsősorban az okokat érdemes megnézni a gyakori ébredések hátterében és igyekezni segíteni a kiváltó okon.

Lehet próbálkozni gyógynövényes, illóolajos megoldásokkal is a nyugodtabb alvás érdekében (ha túlfáradás, túlzott nyugtalanság az ok):
– néha segít a nyugodtabb alvásban a Mesélő Hold illóolajkeverék, amit hidegen lehet párologtatni a szobában,
– de jó hatással van a citromfű vagy a rooibos tea is, amit este lefekvés előtt érdemes innia a kisgyereknek.

Amennyiben elhúzódó, javulást egyáltalán nem mutató problémáról van szó és a gyermekünk láthatóan nem piheni ki magát az éjszaka folyamán a gyakori ébredések miatt, alváslaborban kérhetünk kivizsgálást, ahol kimutatják, ha esetleg neurológiai vagy hormonális oka van a gyakori ébredéseknek.

A gyermeked makacs, akaratos? Hogyan érts szót vele? Hogyan taníthatod együttműködésre? Hogyan neveld őt pozitív módszerekkel állandó konfliktusok nélkül? Tudd meg itt >>