Tanácsadásokon találkozom vele, hogy a legtöbb alvással kapcsolatos probléma, nehézség abból adódik, hogy a szülőkben számtalan tévhit él arról hogyan is kéne aludnia egy babának és aztán ezt próbálják erőltetni abban a reményben, hogy majd megoldást hoz. A leggyakrabban előforduló félreértéseket gyűjtöttem össze.
#1 A babának magától kéne elaludnia
A szülő számára legkényelmesebb megoldás valóban az lenne, ha a baba magától aludna el, nem kéne foglalkozni vele. De nézzük csak meg, mi is szükséges az elalváshoz:
1. Hogy álmosak legyünk… A babánál nem mindig olyan egyszerű megállapítani, mikor álmos igazán. Az ébrenléti ciklusa úgy épül fel, hogy ébredés után még kicsit álmos (ezért alszik vissza olyan könnyen etetés közben), aztán felélénkül, éber lesz, majd kis játék után az álmosság jeleit mutatja, aztán megint felélénkül, de már csak rövidebb időre, végül ismét elálmosodik, de ekkor már nem lehet elterelni a figyelmét, nyűgös, ha játszol vele, szórakoztatod, akkor is láthatóan fáradt már. Ilyenkor kell elaltatni. Sokan azonban már az álmosság első jeleinél megkezdik az altatást, így végül hosszas huzavona alakul ki, az anyuka altat, a baba közben felélénkül, nem akar még aludni, míg végül mindketten kifáradnak az altatásban.
2. …de ne túl fáradtak… A baba, de még az 1-2 éves totyogó sem feltétlenül tudja kezelni azt az állapotot, amikor már nagyon fáradt. Ha ilyenkor nem tud ellazulni, mert túl sok az inger vagy nem kap segítséget az ellazuláshoz, újra felélénkül, de mivel fáradt, már nem jókedvű, túlpörög, értelmetlen tevékenységekbe kezd, nyűgösködik, sírdogál. Ezt az idegrendszer éretlensége okozza, amit 3 éves korra kinő a baba. Ezt az állapotot elkerülhetjük, ha odafigyelünk az álmosság jeleire és segítünk a kicsinek ellazulni elalvás előtt.
#2 Ha álmos úgyis elalszik
Este lefekvés előtt sok felnőtt tévét néz, vagy olvas egy kicsit, van egy esti rutinja (fürdés, búcsúzás, lefekvés stb.) mielőtt aludni tér. Ez a rutin nem csak megszokás, hanem az elalvás előtti ellazulást is segíti.
A baba azonban még nem tudja ezt önállóan megoldani magának, ő a szülei segítségét kéri ebben.
Segíteni kell neki az elalvás előtti ellazulásban mégpedig olyan módon, ami neki a leginkább megfelelő. Ez lehet ringatás, szoptatás, testközelség, attól függően, mitől nyugszik meg inkább a babánk. Kétféle típus van ebben, erről itt olvashatsz.
Az ellazulásban segít az elalvás előtti megszokott rutin, a megfelelő testhelyzet megtalálása (van amelyik baba háton alszik jobban, van, amelyik hason) és az, ha te magad is nyugodt vagy, mert ha anya ideges, feszült, siet, azt a baba is megérzi, ő sem tud ellazulni.
Az ellazulást, a rutint néhány nap alatt megtanulja a baba, ehhez azonban szükséges, hogy ne kísérletezz, ne variáld, hanem minden egyes altatásnál ugyanúgy csináld. Nyilván a nappali altatás más, mint az éjszakai. Nappal rövidebb rutinra van szükség, este lehet más és hosszabb a rutin, így a baba megtanulja megkülönböztetni a nappali és az éjszakai alvást egymástól.
#3 Mélyen kéne aludnia, amikor leteszem
Nem kell mélyen aludnia. Addig kell altatni, amíg el nem lazul, utána leteheted őt. Azt azonban tudni kell, hogy a babának nagyjából 20 perc kell, mire teljesen ellazul. Ha akkor teszed le, amikor már ellazult, de még nem alszik teljesen, idővel tudatosodik benne, hogy ő most bekerült a kiságyba és megkeresi azt a módot, ahogyan meg tudja nyugtatni magát (cumi, ujjszopás, fejforgatás, rongyi-gyűrögetés stb.). Magában sírni hagyni nem szabad: legyél ott mellette, simogasd, nyugtasd, segíts neki, hogy el tudjon lazulni! A baba képes megtanulni, mikor van alvásidő és hogyan lazuljon el, magától erre azonban nem képes. Türelmes tanítgatással képes vagy segíteni neki megtalálni azt a módot, ahogyan maga is képes segíteni saját magán.
#4 Akkor alszik jól, ha mélyen alszik
Újszülöttkorban, amikor a kicsinél még nem válik el markánsan egymástól az álom és az ébrenlét, különösen nehéz megállapítani, mikor alszik mélyen, mert a baba pillanatok alatt úgy néz ki, mint aki mélyen alszik, aztán néhány perc múlva megélénkül és látszólag ébren van, aztán gyorsan újra megnyugszik.
Ami mélyalvásnak látszik (a baba arca rezzenéstelen, lassan lélegzik), az nem feltétlenül tart sokáig: az újszülöttnek szinte egyáltalán nincs még mélyalvása, néhány perc után átvált felszínesebb alvásra. Az idő nagy részében felületesen alszik, mocorog, sírhat is álmában, ez normális. 2-3 hónapos korra már 20-30 percet is képes mélyalvásban tölteni, 3-6 hónapos korra már 40-45 percet, 1 éves korra nagyjából 1 órát és csak 2 éves korra tud másfél órát mélyalvásban tölteni, mint a felnőttek.
Nem gond tehát, ha alvás közben mocorog, nyögdécsel. Ha ezt álmában csinálja, nem kell tennünk semmit vele. Figyeljük ki, hogy mi a különbség a teljes ébrenlét (ilyenkor sír, nézelődik) és a felszínes alvás között!
#5 Alvásidő van, most kéne aludnia
Nem alvásidőben kell aludnia a babának, hanem akkor, amikor álmos.
A napirend fontos, azonban csak az a napirend a jó, ami a baba saját ritmusához igazodik.
Figyeljük ki, mikor álmos a baba, mikor van tényleg szüksége alvásra és ne óra szerint altassuk! Ha kicsit odafigyelünk, előbb-utóbb észrevehetjük, hogy valójában van rendszer abban, ahogyan a baba elálmosodik, csak ez a rendszer gyakran bonyolultabb, mint az, hogy 3 óránként eszik és 2 óránként alszik. Érdemes néhány napon át felírni, mikor álmosodott el a baba és mennyit aludt, és észre fogjuk venni az egymás után következő napokban a logikát.
A rendszert néha felboríthatják bizonyos elemek: ha sok a jövés-menés, nem a megszokott helyen alszik a baba, ha sokat vagyunk szabad levegőn, ezért hosszabban alszik, ha túl sok inger éri, ezért nyűgösebb, jobban felpörög. Ilyenkor kell néhány nap, amíg visszaáll a kicsi a megszokott rendszerre.
És a legfontosabb: a legtöbbet azzal segíthetünk a babának és saját magunknak is, ha mi is rendszeres, kiszámítható életet élünk, kiegyensúlyozottak vagyunk. Ha nyugodt vagy, nem sürgeted a dolgokat, nem kapkodsz, a baba is jobban érzi magát és könnyebben el tud aludni.
